MNB: A tranzakciós illeték homok a gépezetben

Mivel a magyarhoz hasonló tranzakciós illetéket csak egyes fejlődő, elsősorban dél-amerikai országokban alkalmaztak, az MNB szakértői egy 2004-ben készült tanulmányt idéznek: az illeték átlagosan mintegy a GDP 0,5 százalékát kitevő úgynevezett holtteher-veszteséget jelentett a vizsgált dél-amerikai országokban. (Magyarországon ez 140 milliárd forintot jelentene, ez nem sokkal tér el a tranzakciós illeték révén beszedni kívánt összegtől.)

Feketegazdaság, infláció

A Magyarországon jövőre bevezetésre kerülő 2 ezrelékes pénzügyi tranzakciós illetékkel kapcsolatban az elemzés megállapítja: ha a bank nem tudja áthárítani a költségeket, akkor romlik a jövedelemtermelő-képessége és ezen keresztül gyengül a hitelezési hajlandósága. Ezzel szemben, ha a bankrendszer képes áthárítani az illetéket, akkor ezzel megdrágíthatja a termékek és szolgáltatások árait (inflációt generál), amire a vállalati és háztartási ügyfelek a fizetési szokásaik megváltoztatásával reagálhatnak. Ez egy nem hatékony struktúrát eredményezhet, ami akár a feketegazdaságot is erősítheti. (A tervezet szerint a pénzügyi tranzakciós illeték alanyai a pénzforgalmi szolgáltatók lesznek.)

A hazai szabályozás ugyanakkor kivenné az illeték hatálya alól a gazdaság szempontjából leginkább kritikus és a leginkább "mobil" (könnyen külföldre telepíthető) tranzakciókat és a fizetendő illetékre 6 ezer forintos felső korlátot határoz meg. Várhatóan kivételt képeznek az illeték alól a bankközi műveletek, az MNB műveletei, és a saját számlás ügyletek túlnyomó része. (Az MNB elemzés nem tér ki a tranzakciós illetékről szóló javaslatban szereplő értékpapír-ügyletekre, amelynek mértéke a derivatív ügyleteknél 0,01 százalék, minden más ügyletnél pedig 0,1 százalék.)

Amit dícsérnek

Az MNB elemzői szerint a tervezett szabályozás a társadalmi szinten rendkívül drága készpénzhasználatot magasabb 3 ezrelékes illetékkulccsal büntetné, aminek kedvező hatásai is lehetnek, amennyiben azt a bankok a készpénzes tranzakciókra terhelik, hiszen a szabályozás visszaszoríthatná a készpénzforgalmat.

A fejlett országokban meglehetősen egyedinek tekinthető hazai pénzügyi tranzakciós illetéknek összességében negatív hatásai lehetnek. Ezek a negatív hatások annál erősebbek, minél nagyobb az illetékkulcs, illetve minél hosszabb ideig marad fenn ez a terhelés - foglalják össze véleményüket az MNB szakértői.

A bankok teremtenek egyensúlyt

Az októberi megszorítások negyedét a bankokkal fizettetné a kormány, így összesen már 400 milliárdot vár tőlük extra teherként jövőre - hívtuk fel a figyelmet ebben a cikkünkben. Ez akkora összeg, hogy a pénzintézetek biztosan kénytelenek legalább egy részét az ügyfelekre hárítani.

A bankokra az elmúlt években kirótt költségvetési terhek

1. Bankadó: 2010-2013 (elvileg megfelezve 2014-ben) – a legnagyobb mértékű az EU-ban

2. Kedvezményes végtörlesztés 2011-ben

3. Moratóriumok 2010 februárjától (2011-től kilakoltatási kvóta)

4. Adósmentő-csomag: árfolyamgát; kamatteher-átvállalás a kormánnyal közösen; nem fizető adósoknak forintosítás és adósságelengedés

5. Tranzakciós adó (2013)