Öt gyanús pályázó 12,5 milliárdot nyert

2013.02.04. 20:59
A hálózatfejlesztési közbeszerzés nyerteseit ugyanaznap, ugyanakkora tőkével alapították, ugyanoda vannak bejelentve, és azonos a tulajdonosi körük.

A szélessávú körzethálózati fejlesztésre tavaly kiírt húszmilliárd forintos közbeszerzésen összesen 12,5 milliárd forintot nyert öt kft. A gyanús eredményről elsőként a Varánusz blog számolt be. Az öt céget (Micronet Kft., Pannon Optikai Hálózatfejlesztő Kft., Pátria Optikai Hálózatfejlesztő Kft, PONET Optikai Hálózatfejlesztő Kft., Regio Optikai Hálózatfejlesztő Kft.)  fél-félmilliós alaptőkével 2012. június 27-én alapították, a cégjegyzékszámaik majdnem egymást követik, és mind Budapesten, a Váci út 19-be vannak bejegyezve.

Ezek után nem meglepő, hogy a tulajdonosi körben is jelentős átfedés mutatkozik: a fenti felsorolásban az első három cégben az EQNet Zrt. és a RubiCom Zrt. a tag, az utolsó kettőben az EQNet Zrt. és az Enternet 2001. Kft. A korábban veszteséges EQNet-ben 2012-ben négy tőkeemelést is végrehajtottak, a jegyzett tőkéjét húszról hatvanmillió forintra emelve.

Az Enternet 2001. Kft. tavaly augusztus vége óta adóhatósági végrehajtás alatt áll, és a céggel kapcsolatban ügyészségi eljárás is zajlik. A cégnek három magánszemély (H.J.Zs., Bauer Róbert és S.Z.) és két cég (az Enternet Invest Zrt., és  a LiberCom Kft. a tulajdonosa).

A LiberCom-ban Bauer Róbert, S.Z., az Enternet 2001 Kft és a ciprusi Ensen Holdings Ltd. tag, az Enternet Investben Bauer Róbert, Nyúl Sándor (aki Demján Sándor üzlettársa), S.Z., az Ensen Holdings Ltd. és a szintén ciprusi Mogul Consulting Co. Ltd.

A Privát Kopó bűnügyi portál úgy tudja, hogy a BRFK csalás gyanúja miatt nyomozást indított az Enternet Invest törzsrészvény-csomagjának átruházása miatt. A lap birtokába került feljelentés szerint Bauer Róbert a 2007-ben „szindikátusi szerződésben” vállalta, hogy legkésőbb 2012. június 30-ig 150 millió forintot fizet a csomag korábbi tulajdonosának, Polgár Csabának, amire azonban nem került sor.

A közbeszerzési pályázaton nyertes öt céget július 4-én jegyezték be. A vg.hu értesülése szerint a vállalkozások bejegyzése alig három héttel előzte meg a május 14-én megjelent pályázati kiírás beadási határidejének szeptember 15-éig való meghosszabbítását (az eredeti határidő július 31-e volt).

A vg.hu a határidő kitolásának okára vonatkozó kérdésére a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közölte, hogy a potenciális pályázók kérésének engedtek, akik a nyári szabadságok miatt nem tudtak volna végezni a szükséges tervezési előkészületekkel. A Tárca szerint a pályázók 90 százalékával együtt az öt érintett cég is szeptember 13-15-én adta be a pályázatát.

A tenderkiírás sajátossága, hogy az általános gyakorlattal szemben a pályázóktól nem kértek referenciát: elég volt, ha a cég működött, és legalább egy alkalmazottal rendelkezett. A vg.hu cikke szerint mind az öt, frissen alapított vállalkozás 1-1 főt foglalkoztat. Az NFM közlés szerint az egyfős létszám nem kirívó, a projektcégek indulását segíti. A tárca közlése szerint ugyanakkor csak 100 százalékos biztosíték (bankgarancia vagy ingatlanjelzálog) nyújtása mellett történik tényleges kifizetés a nyerteseknek, vagyis az állam kockázata minimális.

Az ügy politikai vonzata, hogy a két projektcégben is tulajdonrésszel bíró Enternet Invest Zrt. felügyelőbizottságában a KDNP parlamenti képviselője, Seszták Miklós is tag. Seszták ugyanakkor bent ül az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságában, elnöke a közbeszerzési albizottságnak, és tagja az Informatikai albizottságnak, a Fogyasztóvédelmi bizottságnak, valamint az Elmúlt nyolc év kormányzati intézkedéseit vizsgáló albizottságnak.

Az érintettségéről szóló híradásokra reagálva Seszták hétfőn kijelentette, hogy fb-tagságáról már 2012. július 10-én lemondott, és az legkésőbb idén januárban megszűnt. Egy társaság működését szerinte különben sem befolyásolja, hogy kik a felügyelőbizottságának tagjai. Seszták az alkalmat kihasználva felrótta a balliberális kormányoknak, hogy semmit nem tettek a Ciprusra és Svájcba utalt 1000 milliárd forint itthon tartása érdekében, és offshore-cégeket hizlaltak.