Hella
16 °C
28 °C

Mégis a tőzsdére megy az autópályacég?

2007.05.03. 08:19
Heteken belül elkészül az a tanulmány, amely választ ad az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. privatizációja kapcsán felmerülő fő kérdésekre. Úgy tudni, a legvalószínűbb a tőzsdei úton történő privatizáció. A kérdés az, mi lesz az M5-öst üzemeltető AKA Zrt.-vel.

A Concorde Értékpapír Zrt., a UBS Investment Bank és a Beringer Allen & Overy iroda heteken belül elkészíti azt a tanulmányát, amely választ ad az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. privatizációja kapcsán felmerülő fő kérdésekre. A tanulmány egyebek között azt vizsgálja, hogy pénzügyi, szakmai befektetőnek vagy tőzsdén keresztül kellene-e értékesíteni a céget.

A tanulmány arra is választ keres, hogy melyik megoldás hozná a legtöbbet az állam számára, melyik érdekében mit kell tenni (az államnak, illetve a társaságnak), végül a tranzakció ütemezésére is kitér az anyag. Mindezek ismeretében a gazdasági tárca fogja rövidesen eldönteni, hogy a variánsok közül melyiket választja. A legnagyobb valószínűsége továbbra is az egyszer már beharangozott tőzsdei bevezetésnek van.

25-75 százalék egy vagy két lépésben

Ha a gazdasági tárca ezt választja, akkor várhatóan egy- vagy kétlépcsős tranzakció keretében a cég részvényeinek legkevesebb 25, de legfeljebb 75 százalékát vinnék a tőzsdére. Márpedig ha az állam tőzsdén kívánja értékesíteni az autópálya-üzemeltető részvényeit, egyáltalán nem mindegy, hogy mi lesz az Alföld Koncessziós Autópálya (AKA) Zrt. sorsa. Abban ugyanis jelenleg 40 százalékos részesedése van az ÁAK Zrt.-nek, míg a fennmaradó részvényhányadra opcióval rendelkezik a társaság.

Az a kérdés tehát, hogy melyik konstrukció a kedvezőbb. Az egyik az, hogy lehívja az ÁAK a 60 százalékot, s valamilyen összegért, valamikor egyben értékesíti. A másik az, hogy az állam (pontosabban az ÁAK) adja el az AKA-ban meglévő 40 százalékát és a hozzá kapcsolódó opciós jogát.

A Napi információi szerint erről is rövidesen döntés születik. Azért sürget az idő, mert a 60 százalékos részesedés lehívásának ára havonta mintegy 200 millió forinttal nő. Az erről szóló, 2006. áprilisi AKA–ÁAK-szerződés megkötése óta ez az összeg már kétmilliárd forinttal gyarapodott. A társaságok privatizációja mellett az is célja a gazdasági tárcának, hogy ezáltal két, magán-, illetve csak kis részben állami tulajdonú cég versenyezzen a sztrádák fenntartásáért.