Koronavírus adatok

2021. nov. 29.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Taksony
1 °C
4 °C

A versenyszféra 1100 milliárdos adócsomagja

2008.08.12. 14:25
A Big Fourként emlegetett négy nemzetközi könyvvizsgáló cég összefogva készítette el adóreform-javaslatát: szja-csökkentés, áfaemelés, eva-, ekho-, szolidaritási adó eltörlés szerepel egyebek között a javaslatokban. A csomag 1100 milliárdos, de ismerve a jellemző politikai reakciókat, készítettek egy alprogramot is: ez utóbbi költségvetési hatásai már csak 350 milliárdra rúgnak, és akár jövőre bevezethetőek lennének. A szakértők szerint már egy év alatt is érezhető eredményt szülne a csomag, a növekedés gyorsulna, a versenyképesség javulna.

A versenyszféra széleskörű támogatását élvező, 2-4 év alatt megvalósítható, az adóterhelést összességében 1100 milliárd forinttal mérséklő adócsomagot készítettek nagy adótanácsadó cégek. A ma bemutatott pakktól azt remélik a megálmodói, hogy már rövidtávon is, a bevezetését követő első évben felpörgetné a megfenekleni látszó gazdasági növekedést. A csomag az összes lépés megtételét követő évben pedig legalább 1 százalékpontot lendítene a GDP növekedésen, ezzel a hazai gazdaság bővülési üteme elérhetné, vagy akár meg is haladhatná a régiós átlagot. Antal Erzsébet, az Amerikai Kereskedelmi Kamara képviseletében úgy fogalmazott, a Big Four javaslata az üzleti szféra ajánlata a kormánynak.

Jobb is lehet a mérleg

Az 1100 milliárdos bevételkiesést nagyon konzervatív módon kalkulálták a program készítői, mivel nem számoltak a növekedés felpörgéséből, a foglalkoztatás emelkedéséből és a feketegazdaság kifehéredéséből származó többletbevételekkel.

A csomag elsősorban a foglalkoztatás bővítésére és a feketefoglalkoztatás visszaszorítására koncentrál, aminek eredményeként az várható, hogy az alkalmazottak száma - figyelmen kívül hagyva a kifehéredést - évente fél százalékkal, durván 20 ezerrel emelkedhet, a legális foglalkoztatás pedig a fél százaléknál nagyobb ütemben bővülne. Az infláció – szintén a bevezetést követő évben – közel 3 százalékponttal szorulna vissza (úgy, hogy a csomag együttes hatása az áfaemelés ellenére sem növelné az inflációt az első évben sem).

Hogy versenyezni tudjunk, le kell fogynunk

A Big Fourként ismert négy nagy adótanácsadó cég, a Deloitte, az Ernst & Young, a KPMG és a PricewaterhouseCoopers által készített adócsomag abból indul ki, hogy a magyarországi adóterhelés és ezzel párhuzamosan a kiadási szint is lényegesen meghaladja a térségbeli országokét, így vetélytársainkkal nem tudjuk felvenni a küzdelmet. A kiadások a GDP-arányában 8-13 százalékponttal haladják meg a régiós szintet, ami egyet jelent azzal is, hogy fejlettségünkhöz képest is ennyivel költünk többet.

Muszáj lefaragni a kiadásokat

A csomag készítői helyezükből adódóan nem mélyülnek el a bevételkiesést ellensúlyozó kiadáslefaragás konkrét lépéseiben. Hangsúlyozzák, hogy a költségvetési hiány nem növekedhet, ezért kell a bevételcsökkenést kompenzálni 2-4 év alatt 1100 milliárd forintos kiadásmérsékléssel.

Megemlítik összehasonlító elemzésekre hivatkozva - ilyenről mi is beszámoltunk -, hogy a hasonló fejlettségi szintű régiós országokhoz viszonyítva többet költünk a szociális kiadásoknál, az államigazgatásra és állami támogatásokra.

Ha a külső körülményekből fakadó különbségeket (magasabb adósságszint miatti magasabb kamatkiadás, demográfiai okok) lehántjuk az összes eltérésből, még úgy is 4,2-4,5 százalékkal költünk többet a GDP arányában a versenytársainkhoz képest. Éppen ennyivel, körülbelül 1100 milliárd forinttal kell hát mérsékelni az újraelosztást és az elvonási szintet is amellett, hogy az adórendszerben alapvető átrendezést hajtunk végre. Ezzel pedig a kiadási és a bevételi szintet tekintve is megközelítenénk a térségbeli államokat, a szlovákokat, cseheket, lengyeleket.

A tizenöt pontból álló csomag hangsúlyos eleme, hogy az adórendszer versenyképességének érdemi javítása csak olyan módon valósítható meg, ha az egyszersmind képes visszaszorítani a feketegazdaságot, egyenlőbb közteherelosztáshoz vezet, illetve eléri azt, hogy jelentősen növekedjen az önkéntes adófizetési hajlandóság és az ne csupán a hatósági ellenőrzés eszközeivel legyen kikényszeríthető. Ennek keretében a jövedelmük egy részét eltitkolók - vagyis azok, akik a ténylegesnél kisebb, az adóterhet alig viselő szinthez közeli jövedelmet vallanak be - adóterhét emelni kívánják. Az adójóváírás megszüntetésével párhuzamosan azonban a szociális rendszeren keresztül a valóban rászorulókat kompenzálnák.

Már egy mini-csomag is nagyban segítene

Bár az 1100 milliárd forintos csomag, pontosabban az, hogy ennyivel kellene lefaragni a kiadásokat, a kormánypárti politikusokat elrettentheti attól, hogy belevágjanak, ám egy ennél lényegesen kisebb, 320-350 milliárd forintos részcsomag már önmagában is képes a gazdaság élénkítésére, a foglalkoztatás serkentésére, mutatnak rá a négy cég szakértői. Ezért a 15-ből 12 pontot felölelő minipakkot mielőbb végre kellene hajtani.

Eszerint a személyi jövedelemadó-tábla bár maradna kétkulcsos, az évi 1,7 millió forintig 18, afelett pedig 36 százalékos mai táblát lényegében egykulcsos rendszer váltaná fel, mivel évi 15 millió forintig 20 százalékos szja-t kellene fizetni, afeletti jövedelemrészre pedig 30 százalékosat. Ettől a gazdaság fehéredése, egyszerűbb adminisztráció és nagyobb átláthatóság remélhető.

De mi lesz a sorsa?

A Deloitte, az Ernst & Young, a KPMG és a PricewaterhouseCoopers által jegyzett, néhány munkaadói érdekképviselet (az MGYOSZ, az Amerikai Kereskedelmi Kamara, a Joint Venture Szövetség és a Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társaságának) támogatást élvező, a számításokban a Pénzügyminisztérium és az MNB kalkulációra támaszkodó csomag immáron a második politikai szférán kívülről érkező összetett pakk. Rossz ómen, hogy az első, még júniusban a nyilvánosság elé tárt, az Oriens cég fiatal közgazdászai által készített programot a kormányzat nemes egyszerűséggel lesöpörte az asztalról. A kormány amúgy sem nagyon rajong a máshonnan érkezett programokért.

Közvetlenül érinti még a magánszemélyeket, hogy az adójóváírást - mint említettük - eltörölnék. A minimálbért lényegében adómentessé tevő lejhetőség nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, jóval többen élnek vele (vissza), mint ahányan szociális szempontból ténylegesen rászorulnának, ezért az adórendszerben ennek a szociális elemnek nincs helye - indokolják a lépést. A szociális szempontokat a szociális ágon kell megoldani, a rászorultsági elv messzemenő érvényesítésével – hangsúlyozzák a Big Four cégek.

Jótékonyan hatna a magasabb hozzáadott értékű szektorokban, ha évi 15 millió forintnál egységes nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékplafon lépne életbe a munkavállaló és a munkáltató számára egyaránt. Vagyis évi 15 millió forint felett már nem kellene például egészségbiztosítási járulékot fizetni, amit az indokol, hogy az egészségbiztosítási szolgáltatás ára nem függ attól, hogy az azt igénybe vevő mekkora jövedelemmel rendelkezik, jómódú-e vagy nélkülözni kénytelen, ezért aztán egy határ után már nem indokolt még több járulékot fizettetni.

A régiós összehasonlításban kiemelkedően nagy munkáltatói terhek enyhítése kulcsfontosságú, ezért a ma 29 százalékos munkáltatói tb-járulékot 19 százalékra tanácsos levinni, úgy, hogy 5-5 százalékponttal apadna a nyugdíj- és az egészségbiztosítási rész. Emellett pedig a 3 százaléknyi munkáltatói járulékot is eltörölnék, de úgy, hogy ezzel párhuzamosan másfél-három százalékkal emelnék a ma 1,5 százaléknyi munkavállalói járulékot.

A javaslat egyes elemeinek költségvetési hatása

Nincs helye a bevételen alapuló jövedelemátalányoknak sem (ekho, egyéni vállalkozó átalányadója, őstermelő átalánya), mert ezek a kivételek megbontják a rendszert, másrészt eltörlésük révén a költségelszámolás megkövetelésével tovább lenne erősíthető a kötelező számlaadás intézménye, amely megnehezítené a bevételek eltitkolását.

A munkáltatóknak kedveskednének a tőkejövedelmek adójának 25-ről 20 százalékra való levitelével és a 35 százalékos osztalékadó-mérték kiiktatásával.

Bevételt hozó intézkedések: áfanövelés, általános ingatlanadó

Ezek a lépések az adójóváírás megszüntetésén kívül viszik a pénzt, ellensúlyozásukra ott lenne még a tételes eho mértékének havi 1950 forintról 8000 forintra való emelése, a munkavállalói nyugdíjjárulék plafonjának lényegében megduplázása.

Sőt, az áfa normál kulcsát 20-ról 23 százalékra növelnék. Ez utóbbi lépést azzal indokolják, hogy az áfa, általában a fogyasztást terhelő adók a legkevésbé kártékonyak a versenyképességre, 23 százalékos áfa mellett még nem pörögne fel a mainál jobban a bevásárlóturizmus a határ menti településeknél, és a munkajövedelmeknél a terhelés mérséklése révén elért jövedelemnövekedés bőven teremt forrásokat a magasabb áfa miatt növekvő árakhoz.

Ahogyan ettől, úgy az általános ingatlanadó bevezetésétől is ódzkodnak a kormánypárti politikusok. Márpedig az általános, értékalapú, fél százalékos, a magánszemélyeket érintő ingatlanadó a nem adózott jövedelemből felhalmozott vagyonokat is bevonná a közteherviselésbe. Meg lehetne csinálni úgy is, hogy a személyi jövedelemadóból a vagyonadót levonhatóvá tennék, így pedig végképp csak a jövedelmüket eltitkolók terhelése emelkedne; nem kizárt a rászorultsági elemek beépítése sem a rendszerbe.

Az adóhatósági ellenőrzések hatékonyságát javítanák azért, hogy ne csak az elrettentés eszközével igyekezzen az adóhivatal az adóeltitkolók nyomába eredni, hanem azért is, hogy a jövedelemeltitkolásban komolyabb szerepet játszó kisebb adózók esetében is átfogó, mélyreható ellenőrzéseket lehessen lefolytatni.

Az iparűzési adót ráér a csomag második felében eltörölni

Ezek azok a lépések tehát, amelyeket minél előbb és egyszerre lenne szükséges megtenni a növekedést és a foglalkoztatást felpörgető hatások miatt. A csomag ugyancsak fontos eleme a szolidaritási adónak becézett különadó eltörlése is mind a cégek, mint a magánszemélyek esetében.

Ennél jóval nagyobb falat az évi 520 milliárdot kitevő helyi iparűzési adó eltörlése, ezért ez a csomag második felében lenne aktuális. Lényegesen egyszerűbb lenne a kisadók, közte a kulturális járulék, a rehabilitációs járadék, a szakképzési hozzájárulás és az innovációs járulék kivezetése az adórendszerből.

Nem tetszik a PM-nek

A javaslat a jövedelmi viszonyokban olyan átrendezést tervez, ami elsősorban az alacsony és a közepes keresetűeket sújtja, és lényegesen kedvezőbb helyzetbe hozza a magasabb keresettel rendelkezőket – áll a Pénzügyminisztérium délután kiadott értékelésében. Ezen túl a javaslat megvalósulása nem csak azt eredményezné, hogy a bérből és fizetésből élők, a nyugdíjasok rosszabb helyzetbe kerülnének annál, mint amivel a kormány számol 2009-ben, és elsősorban a vállalkozó, vállalkozások jövedelmi pozíciói javulnának, hanem ezen belül is egy nem kívánt átrendezés jönne létre. A tételes egészségügyi hozzájárulás drasztikus emelése a jelenlegi havi 1950 forint/főről 8000 forint/főre éppen azokat a kis- és középvállalkozásokat sújtaná a legjobban, amelyektől a kormány a foglalkoztatás számottevő bővítését várja, s amelyek fejlődését egyéb eszközökkel erőteljesen támogatni kívánja.