Ödön
1 °C
11 °C

Pofátlanul csaljuk az adót

2007.10.02. 11:58
Az szja-bevallások és az áfabefizetés adatai azt mutatják, hogy az adóelkerülés miatt a GDP negyedének-harmadának megfelelő adóalap tűnik el Magyarországon, derül ki Krekó Judit és P. Kiss Gábor tanulmányából. Ez 5-7 ezer milliárd forintot jelent, és nemzetközi összehasonlításban is nagymértékűnek tekinthető.

A teljes foglalkoztatottság mintegy 12 százalékát kitevő önfoglalkoztatók adózása sok adórendszer Achilles-sarkának tekinthető (az önfoglalkoztatók alatt az egyéni vállalkozók és a társas vállalkozások tagjai értendők). Több jel is arra utal, hogy ez a probléma Magyarországon más országokkal összehasonlítva is kiugróan magas, ami az egyenlőség elvének fokozott sérülését jelenti.

100 forintból 98 költség

Az egyéni vállalkozók bevallásainak adatai azt mutatják, hogy a vállalkozói adóalap az összes bevételnek mindössze 2 százalékát tette ki, vagyis az egyéni vállalkozók nagyjából 98 százalékos költséghányaddal dolgoztak 2005-ben. Az egyéni vállalkozások 61 százaléka veszteséges vagy nullszaldós. Természetesen a jelenség mögött nem az egyéni vállalkozások nagyságrenddel alacsonyabb jövedelemszintjét, hanem a jövedelmek költségleírással történő eltüntetését kell keresni – állapítja meg a két szakértő.

További, széles körben elterjedt gyakorlat a munkajövedelmek átminősítése tőkejövedelmekké. Az egyéni vállalkozók saját munkajövedelmüket, ami a tb-járulék alapját képezi – vállalkozói kivét –, önbevallással határozzák meg, és ez gyakorlatilag legális járulékelkerülésre ad lehetőséget.

Az szja-bevallások alapján a kivétet elszámoló egyéni vállalkozásoknál – ez 2005-ben 180 ezer fő volt – ez a kivét az esetek 77 százalékában a minimálbér alatt volt, míg 92 százalékuknál a minimálbér kétszerese, az átlagbér 75 százaléka alatt. Az átlagos kivét összege nem éri el a minimálbér összegét, ami az alkalmazottak átlagos munkabérének mindössze 36 százalékát teszi ki – áll a tanulmányban.

Szegény önfoglalkoztatók

Összességében megállapítható, hogy az európai országokkal összehasonlítva rendkívül alacsony az önfoglalkoztatók által befizetett adók GDP-hez viszonyított aránya. Ez még az újonnan csatlakozó országokkal összevetve is igaz, holott az Eurostat munkapiaci adatai szerint az önfoglalkoztatottak aránya a foglalkoztatottakon belül Magyarországon nagyjából megfelel a 13 százalékos EU-átlagnak.

Az önfoglalkoztatók jövedelemadója 2005-ben a GDP 0,3 százalékát érte el. Ez sokkal alacsonyabb, mint az EU 2 százalékos átlaga, és ezzel hazánk csak a 23. helyen állt az unió 25-ös rangsorában. Az önfoglalkoztatottak tb-befizetéseinél is jelentős az adóelkerülés. A bevétel csak a GDP 0,5 százalékát érte el, ami ugyancsak jelentősen elmarad az EU átlagtól (1,5 százalék), és a 17. helyet jelenti az EU-n belül.

Lekörözzük az átlagos adókerülőt

Az önfoglalkoztatottak összes adója Magyarországon a GDP 0,8 százalékát teszi ki, szemben az EU-átlag 3,5 százalékával és az újonnan csatlakozott országok 18 százalékos átlagával. Az önfoglalkoztatók adóelkerülése miatti bevételkiesés a GDP 2,7 százalékával haladhatja meg az átlagos adóelkerülést az EU-ban, amennyiben feltételezzük, hogy nemcsak létszámarányuk, hanem GDP-hez való tényleges hozzájárulásuk is hasonló arányú.

Az eltagadás a munkajövedelmekre is jellemző. A szerzők számításai szerint a legalább 585 ezer azoknak az alkalmazottaknak a száma, akiknek havi jövedelme kisebb, mint a minimálbér. Ez az alkalmazottak esetén azt jelenti, minimum 15 százalékuk dolgozik részmunkaidőben úgy, hogy havi jövedelmük nem éri el a minimálbért.

300 ezren csalnak a munkaidővel

Ez az adat éles ellentmondásban áll a reprezentatív, önkéntes munkaerő-felmérés (LFS) adataival, amelyek szerint Magyarországon a foglalkoztatottak mindössze 4 százaléka részmunkaidős. Ebből a tanulmányban szereplő számítás szerint az követezik, hogy legalább 317 ezer azoknak a részmunkaidősöknek a száma, akiket munkaadójuk a valóságosnál kevesebb munkaidőre jelent be.

További érdekes eredményre vezetett a 4 fő alatti, illetve az a fölötti vállalkozások kereseteinek összevetése. A 4 fő alatti vállalatok alkalmazottainak átlagbére a 4 fő feletti vállalatok szintjének mindössze a kétharmada, az alkalmazottak 70 százaléka van minimálbéren bejelentve.

Ha feltételezzük, hogy a 4 fő alatti vállalatok alkalmazotti körének jellemzői megegyeznek a 4 fő feletti vállalatokéival, azt kapjuk, hogy csak ez a kisvállalati alkalmazotti kör legalább 500 milliárd forintnyi bérjövedelmet titkolt el 2005-ben, és legalább 463 ezer ember éves bevallott jövedelme valótlanul volt a minimálbéren vagy az alatt. (Mivel a 4 fő alatti kör jövedelme ténylegesen alacsonyabb lehet a 4 fő felettinél, ezért a kiesés alsó becslése valamennyivel kisebb lehet – jegyzik meg a szerzők.)

Hasonlóan meglepő eredményre vezet, ha más statisztikákat vetünk össze. Az alacsony keresetűek aránya (vagyis az átlagbér 60 százaléka alatt keresők) az adóbevallások szerint 2005-ben 60 százalék, míg a véletlenszerű statisztikai mintavételen alapuló, egységes európai módszertannal készült kereseti felmérés szerint 2002-ben csak 32 százalék volt, amely adat ugyan meghaladja az EU25 átlagát (25 százalék), de nem tekinthető kirívónak.

Ekkora eltérést aligha magyarázhatnak a részmunkaidőben, illetve az év csak egy részében dolgozó adófizetők. Feltehetően ez utóbbi adat áll a valóságoz közelebb, és a jelentős eltérés az APEH-adatoktól szintén arra utal, hogy komoly mértékű a jövedelemeltitkolás.

Mindez azt eredményezi, hogy a jövedelemadók nagy része az adózók aránytalanul kis hányadát terheli. Az adózók alsó 80 százaléka a személyi jövedelemadók mindössze 20 százalékát fizeti (ők azok, akik éves jövedelme 2005-ben évi 2 millió forint alatt volt, ami a KSH adatai szerint nagyjából megfelel a 2005-ös teljes munkaidőben dolgozók éves átlagkeresetének). Tavalyelőtt a személyi jövedelemadók 60 százalékát az adófizetők felső 10 százaléka, az évi 3 millió forint feletti jövedelműek fizették meg.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?