Tizenegymilliárd folyhat be az energiaadóból

Az új adónem a lakosságot közvetlenül nem terheli; árnövelő hatása a földgáznál 4,6-6 százalék, a villamos energiánál 0,8-1,6 százalék körül alakulhat. A kormányzat számításai szerint az energiaadó költségterhe felerészben az állami és önkormányzati intézményeket, felerészben pedig az energiaigényes termelői szektort, például az építőanyag-ipart érinti majd.

Átmeneti mentesség

A tervezet szerint 2004. január 1-jével hatályba lépő törvény csak a földgázra, illetve a villamos energiára vonatkozna, ugyanis a szénre és a távhőszolgáltatáshoz használt energiatermékekre 2009. december végéig átmeneti mentességet kér az Európai Uniótól a magyar kormány. Az energiahordozóként használt ásványolajok adóztatása továbbra is a jövedékiadó-törvényen alapul.

Önadózás

A tervezet az adó mértékét a villamos energiára megawattóránként 186 forintban, a földgázra gigajoule-onként 56 forintban állapítja meg. Az adózás önadózással, importnál pedig kivetéssel történhet. Így azt fizetnie kell a közüzemi szolgáltatóknak, az energiakereskedőknek, a feljogosított fogyasztóknak, valamint azon energiatermelő cégeknek, amelyek saját felhasználásra termelnek energiát, és azt nem megújuló energiaforrásból állítják elő. Várhatóan adó-visszaigénylésre, illetve -levonásra lesznek jogosultak azon cégek, amelyek hő- és villamos energia előállításához vagy a kohászatban használják fel az energiát, valamint a földgázt vegyipari alapanyagként hasznosítják. Az még nincs eldöntve, hogy az energiaadóztatási feladatokat az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal vagy a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága lássa el.