Csökkenhet a társasági adó

A társasági adó kulcsának csökkentése mellett további versenyképesség-javító intézkedések szerepelnek a PM javaslatában. Ezek között megtalálhatóak a Világgazdaság által elsőként közreadott versenyképességi koncepció elemei, így a 2004-től keletkezett veszteség korlátlan időre történő elhatárolásának lehetővé tétele a jelenlegi öt adóév helyett. Lényegesen egyszerűsödnek a fejlesztési adókedvezmény feltételei is: a beruházási értékhatár 10 milliárd forintról 5 milliárdra (hátrányos térségekben 3 milliárd forintról 1,5 milliárdra), míg a létszámnövelési feltétel az eredeti 500 főről 200 főre (hátrányos térségben 300-ról 100 főre) csökken. A kedvezmény öt év helyett tíz évig lesz érvényesíthető. A kis- és középvállalkozások beruházási célú hitelhez kapcsolódó adókedvezményének felső határa 5 millióról 6 millió forintra emelkedik. Jelentősen szűkül ugyanakkor a természetbeni juttatások köre.

Változó osztalékadó

	h i r d e t é s

Változik az osztalék adóztatása is. A 2003-as beszámoló elfogadásakor vagy korábban megállapított osztalék 2004-es kifizetése esetén még a hatályos törvényben megállapított adómérték (20 és 35 százalék) érvényesülne, de a 2004-ben kifizetett osztalékelőleg esetében már a magasabb adómértéket (20 százalék helyett 25 százalék) kell alkalmazni. A 2005-ben kifizetett osztalék esetében a törvénytervezet szerint már a magasabb mérték (25 és 35 százalék) alapján kell az adót megállapítani.

A személyi jövedelemadóban nem meglepetés, hogy a legfrissebb koncepció megtartotta a 2002-ben már elfogadott adótáblát. Az adójóváírás mértéke a megszerzett bér 18 százaléka, de legfeljebb havi 9 ezer forint, úgy, hogy 1 350 000 és 1 950 000 forint között fokozatosan csökkenve megszűnik. Eltörlik ugyanakkor a nyugdíjjárulék és a magánnyugdíj-pénztári tagdíj kedvezményét. A megállapodás alapján fizetett magánnyugdíj-pénztári tagdíjhoz és a tagdíj-kiegészítéshez kapcsolódó adókedvezmények változatlanok maradnak.

Bővülő eva-kör

Az önkéntes kölcsönös egészségpénztárakba fizetett munkáltatói hozzájárulás bevételnek nem számító havi értékhatára a havi minimálbér 100 százalékáról 130 százalékára emelkedik, mégpedig úgy, hogy a nyugdíjpénztár javára történő befizetés értékhatára (havonta a havi minimálbér legfeljebb 100 százaléka) nem változik. Az önkéntes kölcsönös egészségpénztári és az önsegélyező pénztári befizetés együttes értékhatára sem haladhatja meg havonta a havi minimálbér 100 százalékát. Hasonló elvek szerint emelkedik az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári befizetések adókedvezménye: az életkorhatárhoz nem kötött 100 ezer forintos kedvezmény 120 ezer forintra emelkedik, de úgy, hogy önmagában a nyugdíj-, illetve nem nyugdíjbefizetések után érvényesíthető adókedvezmény a 100-100 ezer forintot nem haladhatja meg. A tb-szabályok között figyelmet érdemel, hogy nem vezetik be az ápolási díjat, de az egyéni egészségbiztosítási járulék 1 százalékponttal emelkedik.

Az egyszerűsített vállalkozói adó választása lehetővé válik akkor is, ha az adóalany olyan tevékenységet folytat, amelyhez a PSZÁF vagy a Szerencsejáték Felügyelet engedélye szükséges. A 15 millió forintos értékhatár akár 25 millióra is nőhet.