Adócsökkentésre kényszerülnek a csatlakozók

Magyarország és Lettország csökkenti a társasági adót, és várhatóan mások is követik őket - vélik a KPMG elemzői. Az elemzők úgy vélik, hogy a jelenlegi helyzet szerint ezekben az országokban a vállalati profitra eső valódi adóteher gyakran jóval magasabb az adókulcsok alapján számítottnál, mert egyes kiadások nem számolhatók el adóalap-csökkentő tételként. Az uniós csatlakozás egyik fő előnye lesz, hogy az uniós adójog a multinacionális társaságok számára rugalmasabb üzleti struktúrák alkalmazását teszi lehetővé.

A KPMG budapesti adócsoportja a térség nyolc csatlakozó államában hasonlította össze a jelenlegi adórendszer főbb elemeit. A felmérésben Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Magyarország, Litvánia, Lettország és Észtország adórendszerét vizsgálták. A vizsgált nyolc államban a társasági adó jóval alacsonyabb az uniós és az OECD-átlagnál. Az áfa jelenleg a 18-25 százalékos sávban mozog. Legnagyobb változatosság a személyijövedelem-adózásban tapasztalható - néhány államban progresszív szja-rendszer működik, másoknál egyetlen adószint létezik.

0 százalék

A társasági adó a legalacsonyabb (bizonyos esetekben 0 százalék) Észtországban. Öt állam tervezi az adószint csökkentését 2004-ben, illetve további mérséklését a következő években. Többségük további adókedvezményeket kínál (például extra kedvezmények egyes tevékenységekre, befektetési adómentességek). A KPMG elemzői szerint a külföldi és hazai befektetők számára adózási szempontból Magyarország lehet a legvonzóbb, ahol 2004-től 18 százalékról 16 százalékra csökken a társasági adó, ami alig magasabb a legalacsonyabb, 12 százalékos írországi uniós rátánál. Ugyanakkor a bevételekre kivetett maximum 2 százalékos helyi adó könnyen hátrányt jelenthet a külföldi beruházók szemében - vélik a KPMG szakemberei. A nyolc ország közül hasonló adót csak Litvániában szednek, mértéke ott 0,3-0,48 százalék.

A magyarok terhei a legmagasabbak

Az uniós tagállamok adórendszereiben az áfa a leginkább harmonizált, és a csatlakozásra váró országok között sincsenek jelentős eltérések ebben az adónemben. A felső kulcs a vizsgált országokban 18 és 25 százalék között mozog, Magyarországon a legmagasabb, 25 százalék. A kedvezményes áfa-kulcs néhány termékre és tevékenységre alkalmazható, mértéke az uniós előírásoknak megfelelően legkevesebb 5 százalék lehet. A személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási terhek ugyanakkor igen eltérőek. A személyi jövedelmek adózását tekintve a magyarok terhei a legmagasabbak - negyven százalék adót fizetnek évi 1 millió 350 ezer forint (mintegy 5 200 euró) feletti bevétel után.

A tb-terhek - különösen a munkaadók által fizetett járulékok - viszonylag magasak az egész régióban. Magyarország azonban e téren is a magasabb terhelést alkalmazó országok közé tartozik a 29 százalékos munkaadói és a 11,5 százalékos, a munkavállalói társadalombiztosítási járulékkal, ami együtt 40,5 százalékot tesz ki. A balti országokban 33-35 százalék az összteher, míg a közép-európai régióban Szlovákiában 50,8, Szlovéniában 38 százalék Csehországban 37,5 százalék.

A forrásadókban inkább a közép mezőnybe tartozik Magyarország a 18-20 százalékkal, ezen adófajta különbözősége azonban egyre kisebb jelentőséggel bír. A forrásadókulcs ugyanis csökkenthető, ha az a két állam, amelyben a befizető, illetve a jogosult illetőséggel rendelkezik, megállapodott a kettős adózás elkerüléséről. A jövőben - néhány esetben, bizonyos feltételek mellett - a csatlakozó országokból az uniós tagállamokba irányuló kamat/jogdíj- és osztalék-kifizetések nem lesznek forrásadó-kötelesek. Mike Glover, KPMG budapesti adócsoportjának vezetője szerint "az új befektetőkért folyó verseny egyértelműen a társasági adóterhek csökkentésére készteti a csatlakozó államokat.