Gál
8 °C
22 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Csúcsadózó magyarok

2004.07.21. 08:03
Míg az átlagkereseteket Magyarországon 38 százalék, az unió más országaiban nulla, vagy nagyon kicsi adókulccsal terhelik. A negyven százalékhoz közeli levonás máshol jellemzően az évi ötmillió forint fölötti kereseteket sújtja, írja a Népszabadság.
Nincs más olyan tagállama az Európai Uniónak, ahol a magyar átlagfizetésnek megfelelő, évi másfél millió forintos személyi jövedelmet a legmagasabb, de legalábbis negyven százalék körüli adóval terhelnék - derül ki a Népszabadság, a PriceWaterhouseCoopers (PWC) segítségével készült összehasonlításából. A közösség országaiban általában ennek az összegnek a többszörösét kell keresnie egy munkavállalónak ahhoz, hogy az állam a magyarországihoz hasonló mértékű elvonást alkalmazzon vele szemben.

Az itthon koalíciós vitát kirobbantó szocialista kezdeményezésre, a 48 százalékos adókulcsra, de még 52 százalékos szja-elvonásra is akad példa az unióban. Ilyen mértékű adó általában a tízmillió forintnál magasabb éves jövedelmet terheli. A legközelebb az itthon tervezett, hatmillió forintos jövedelemhatárhoz Belgium áll, ahol az évi 7,5 millió forintnál többet keresőknek kell 50 százalékos elvonással számolniuk.

A KSH szerint ma Magyarországon havonta és átlagosan bruttó 141 ezer, azaz évente mintegy 1,7 millió forintot keresünk. Ez egyben azt is jelenti, hogy egy átlagosan kereső magyar a 18, 26 és 38 százalékos adókulcsok közül rögtön a legmagasabbal számolhat.

Az új tagoknál is alacsonyabb

Még a régióbeli - májusban csatlakozott - államok is finomabban bánnak dolgozó polgáraikkal, nem beszélve Nyugat-Európáról, írja a lap. A PWC adatai szerint a szomszédos Csehországban például 32 százalékos a legmagasabb adókulcs, ám ezt is csak az évente legalább 2,6 millió forintot keresőknek kell fizetniük. Lengyelországban létezik ugyan 40 százalékos sáv, ám azt csak a 4,1 millió forint feletti fizetésekre vetik ki. A magyar átlagjövedelmet keresők mindkét államban húsz százalékkal adóznak.

Szlovákiában a jövedelemadó egységesen 19 százalék. Szlovéniában az ott 1,4-2,8 millió forintot keresők 35 százalékos szja-t fizetnek. A legmagasabb, 50 százalékos elvonás - ami déli szomszédunknál is létezik - a 8,3 millió forintnál magasabb éves fizetéseket sújtja.

Máltán és Görögországban nulla százalékot adózna az "átlagmagyar", hiszen ott 2,5 millió forint után kell csak adózni, akkor is csak 15 százalékot. Olaszországban a legalacsonyabb adókulcs 23 százalékos, és 3,7 millió forint keresetig érvényes. Ahhoz, hogy 38 százalékot fizessenek a polgárok, 7,2-8,1 millió forintot kell keresni. Spanyolországban ennél is jóval többet: a legalább 11 millió forint feletti fizetések adókulcsa sem éri el a 30 százalékot.

Svédországban már ahhoz is legalább évi nyolcmillió forintot kell keresni, hogy egyáltalán foglalkozzon a munkavállalóval az adóhatóság. Még a svédek között legsanyargatottabbak is csak 25 százalékos adót fizetnek, ha a fizetésük eléri vagy meghaladja a 12 millió forintot évente.

A Magyarország számára példaként emlegetett írek nem bonyolították túl adórendszerüket, hétmillió forint alatt húsz, afölött pedig 42 százalékos szja-val terhelik dolgozóikat. Ausztriában csak évi 12,7 millió forintos jövedelem felett ötvenszázalékos az elvonás. A magyar átlagfizetésnek megfelelő jövedelmet ott csak 21 százalékos közteher sújtja, írja a Népszabadság.