Csúcsadózó magyarok

Nincs más olyan tagállama az Európai Uniónak, ahol a magyar átlagfizetésnek megfelelő, évi másfél millió forintos személyi jövedelmet a legmagasabb, de legalábbis negyven százalék körüli adóval terhelnék - derül ki a Népszabadság, a PriceWaterhouseCoopers (PWC) segítségével készült összehasonlításából. A közösség országaiban általában ennek az összegnek a többszörösét kell keresnie egy munkavállalónak ahhoz, hogy az állam a magyarországihoz hasonló mértékű elvonást alkalmazzon vele szemben.

Az itthon koalíciós vitát kirobbantó szocialista kezdeményezésre, a 48 százalékos adókulcsra, de még 52 százalékos szja-elvonásra is akad példa az unióban. Ilyen mértékű adó általában a tízmillió forintnál magasabb éves jövedelmet terheli. A legközelebb az itthon tervezett, hatmillió forintos jövedelemhatárhoz Belgium áll, ahol az évi 7,5 millió forintnál többet keresőknek kell 50 százalékos elvonással számolniuk.

A KSH szerint ma Magyarországon havonta és átlagosan bruttó 141 ezer, azaz évente mintegy 1,7 millió forintot keresünk. Ez egyben azt is jelenti, hogy egy átlagosan kereső magyar a 18, 26 és 38 százalékos adókulcsok közül rögtön a legmagasabbal számolhat.

Az új tagoknál is alacsonyabb

Még a régióbeli - májusban csatlakozott - államok is finomabban bánnak dolgozó polgáraikkal, nem beszélve Nyugat-Európáról, írja a lap. A PWC adatai szerint a szomszédos Csehországban például 32 százalékos a legmagasabb adókulcs, ám ezt is csak az évente legalább 2,6 millió forintot keresőknek kell fizetniük. Lengyelországban létezik ugyan 40 százalékos sáv, ám azt csak a 4,1 millió forint feletti fizetésekre vetik ki. A magyar átlagjövedelmet keresők mindkét államban húsz százalékkal adóznak.

Szlovákiában a jövedelemadó egységesen 19 százalék. Szlovéniában az ott 1,4-2,8 millió forintot keresők 35 százalékos szja-t fizetnek. A legmagasabb, 50 százalékos elvonás - ami déli szomszédunknál is létezik - a 8,3 millió forintnál magasabb éves fizetéseket sújtja.

Máltán és Görögországban nulla százalékot adózna az "átlagmagyar", hiszen ott 2,5 millió forint után kell csak adózni, akkor is csak 15 százalékot. Olaszországban a legalacsonyabb adókulcs 23 százalékos, és 3,7 millió forint keresetig érvényes. Ahhoz, hogy 38 százalékot fizessenek a polgárok, 7,2-8,1 millió forintot kell keresni. Spanyolországban ennél is jóval többet: a legalább 11 millió forint feletti fizetések adókulcsa sem éri el a 30 százalékot.

Svédországban már ahhoz is legalább évi nyolcmillió forintot kell keresni, hogy egyáltalán foglalkozzon a munkavállalóval az adóhatóság. Még a svédek között legsanyargatottabbak is csak 25 százalékos adót fizetnek, ha a fizetésük eléri vagy meghaladja a 12 millió forintot évente.

A Magyarország számára példaként emlegetett írek nem bonyolították túl adórendszerüket, hétmillió forint alatt húsz, afölött pedig 42 százalékos szja-val terhelik dolgozóikat. Ausztriában csak évi 12,7 millió forintos jövedelem felett ötvenszázalékos az elvonás. A magyar átlagfizetésnek megfelelő jövedelmet ott csak 21 százalékos közteher sújtja, írja a Népszabadság.