Nándor
8 °C
19 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Alkotmányellenes a pénzügyes adó?

2004.09.20. 08:20
Szektoronként ugyanis lehet külön adókulcsot alkalmazni, ehhez azonban alaposan - a nyílt diszkriminációt elkerülve - körül kell határolni az érintetteket. Ezért jogászok szerint ellentétes az alkotmánnyal a 24 százalékos adó bevezetése.
Jogászok szerint egyre biztosabb, hogy a pénzügyi szektort sújtó 24 százalékos adóterv bevezetése ellentétes lenne az alkotmánnyal. Sok szakértő már a bejelentést követően így vélekedett, de a későbbi "pontosítás", amely a biztosítókat kivette ebből a körből, másokat is erre a véleményre sarkallt. Szektoronként ugyanis lehet külön adókulcsot alkalmazni, ehhez azonban alaposan - a nyílt diszkriminációt elkerülve - körül kell határolni az érintetteket. Ez pedig a szolgáltatások mind erőteljesebb összefonódása, a pénzügyi csoportok kialakulása miatt nem is annyira könnyű feladat.

A szaktárca már mintha kezdene is meghátrálni, amiben szerepet játszhat az is, hogy az OTP Bank szokatlanul éles hangú közleményt adott ki a banki nyereségadó tervezett módosítására reagálva. A legnagyobb magyar, a környező országokban is jelen levő hitelintézet kilátásba helyezte, hogy a legnyereségesebb tevékenységeket áthelyezik oda (például Szlovákia), ahol a haszonból kevesebbet vonnak el. Azt, hogy a terv elbocsátásokhoz és a banki szolgáltatások drágulásához vezethet, az OTP előtt már a Magyar Bankszövetség elnöke is érzékeltette.

Helyette kamtadót?

A Népszabadság értesülése szerint a pénzügyminiszter, Draskovics Tibor az érdekképviseletekkel folytatott pénteki egyeztetésen azt mondta: készek megvizsgálni minden alternatív javaslatot. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt viszont a hét végén az RTL Klub Híradójának úgy nyilatkozott, hogy a kormány fenntartja azt a tervét, hogy 24 százalékosra emeljék a bankok nyereségadóját. A magasabb társasági adó helyett a Népszabadság szerint szóba jöhetne a banki kamatnyereség külön adóztatása vagy a céltartalékok veszteségként való elszámolásának megszüntetése is. Előbbi tulajdonképpen a kamatadó visszahozását, utóbbi viszont a korszerű bankrendszerrel való szakítást, évtizedes visszalépést jelentene.

Az egykori bankkonszolidációt nagyrészt éppen az tette szükségessé, hogy a bankok korábban nem létező nyereségek után is kénytelen voltak adót fizetni. Tény persze, hogy a hitelintézetek a kinnlevőségek értékelése révén meglehetősen széles játéktérrel rendelkeznek profitjuk alakításában (azok után a hitelek után, amelyeknél megítélésük szerint kérdéses, hogy az adós rendben fizet, céltartalékot képeznek, amit nyereségük terhére költségként számolhatnak el). Ezen azonban EU-konform módon legfeljebb a céltartalék-képzési szabályok szigorításával lehetne segíteni, aminek eredménye aligha elégítené ki a büdzsé étvágyát.

A 30 milliárdos bevételi igény a Napi Gazdaság számítása szerint 10 százalékos kamatadó esetén teljesülhetne. Abban az esetben, ha ezt generálisan, nem kis társadalmi felzúdulást kiváltva, vezetnék be. A Napi Gazdaság információi szerint azonban a Magyar Bankszövetség, amellyel a héten folytatja a tárgyalásokat a PM, hajlik arra a megoldásra, amely például a kisebb betéteket kivenné az adókötelezettség alól. Persze az alkotmányossági kérdésekre a kamatadónál, bármilyen formában is bukkanjon fel, szintén nem árt figyelni.