László Csaba: legyen konszenzus az adóról

2005.11.17. 09:05
Radikális adócsökkentés egy még radikálisabb kiadáscsökkentés nélkül kivitelezhetetlen - mondta László Csaba, a KPMG adópartnere a Napi Gazdaságnak adott interjúban. Az expénzügyminiszter, szerint a nemrégiben elfogadott adócsomag legfontosabb eleme az áfacsökkentés. Véleménye szerint az áfaszabályok változása miatt év végén tízmilliárdos nagyságrendű meglepetés érheti a büdzsét.
Annyit talán megtanultunk a rendszerváltozás óta, hogy önmagában egy durva kiadásnöveléssel vagy adócsökkentéssel nem lehet választást nyerni - fogalmazott a Napi Gazdaságnak adott interjúban László Csaba, a Medgyessy-kormány első pénzügyminisztere. A KPMG adópartnere ugyanakkor úgy érzi, hogy "most kevésbé az üzleti szféra versenyképessége volt előtérben". Hozzátette ugyanakkor azt is: "én még nem találkoztam olyan befektetővel, aki azt mondta volna, hogy túl magas itt az adó, ezért inkább Szlovákiába megy."

Százmilliárdokról nem tud lemondani a költségvetés

A volt pénzügyminiszter szerint hasznos lenne, ha az adóról is kialakulna egy nemzeti konszenzus a pártok között. Ez azért lenne fontos, hogy a versenyképességet javító ügyekben egy kormányváltás esetén is megmaradjon a folytonosság, érvelt László Csaba. Szerinte hiába tervez radikális adócsökkentést bármelyik párt, ha nem dolgozza ki a még radikálisabb kiadáscsökkentés, ugyanis "három-négyszázmilliárdos bevételről nem tud lemondani a költségvetés".

Az áfacsökkentést tartja a legfontosabb adóváltozásnak, és kiemeli: ennek az adócsökkentésnek nem is feltétlenül az adózásra, hanem szélesebb értelemben az üzletpolitikára van komoly kihatása. Az árpolitikát az alacsonyabb áfakulcshoz kell igazítaniuk a vállalkozásoknak, ha olyan vásárlóknak értékesítenek, akik nem tudják visszaigényelni az adót.

Kellemetlen meglepetés

László Csabát nem lepné meg, ha az év elején változó áfaszabályok miatt az év végi áfabevételek egyes iparágakban alacsonyabbak lennének, "viszont a következő év elején megugrana az áfabevétel". Ez a lehetőség szerinte fennáll a különösen nagy értékű eszközök, termékek beszerzéseinél, például gépjárművásárlásnál vagy a lakáspiacon.

"Az öt százalék elég komoly összeget tesz ki ahhoz, hogy a vevők áttolják a beszerzéseiket januárra" - fogalmazott, hozzátéve: ez a büdzsének okozhat pár tíz milliárdos kellemetlen meglepetést. A pénzügyminisztérium szerdán tette közzé, hogy decemberre 221 milliárdos többletet vár, miáltal teljesülhet az 123 milliárd forintos hiánycél.

Hol szorít az adócipő?

Ha a pénzügyminisztérium a a vállalkozások kívánságlistája alapján dönthetné el, hol változtasson leggyorsabban, László Csaba szerint az iparűzési adó és a tb-járulék lenne az első két helyen. A volt pénzügyminiszter szerint az iparűzési adó egymagában nagyobb tételt képvisel, mint a jövő évet érintő változások.

Elismeri ugyanakkor, hogy az ipát is ki kell majd váltani valami, ám szerinte "sokfajta megoldás létezik, amelyek nem az üzleti szférát terhelik". Sok múlik azon is, hogy addigra a büdzsé kiadási oldalán milyen megtakarításokat lehet elérni.

Az elmaradt adóváltozások között szerepel a telefonáfa szabályainak "visszaenyhítése" az idei előtti szabályozók szerinti szintre. László Csaba szerint azzal, hogy a telefonáfa szabályozása nem változik, 10-15 milliárd forint bevételhez jut a költségvetés. Ez azonban nagyon egyenletesen oszlik el az üzleti szférában, ezért nem hiszi, hogy vállalkozások többéves procedúrába kezdenének az Európai Bíróságnál.

A vállalkozói terhek 2007-től csökkenhetnek

A jövő év lényegében nem hoz változást a vállalkozások adózásában, 2007-ben egy kisebb csökkenésre lehet számítani a munkáltatói társadalombiztosítási járulék miatt. A rákövetkező évben az iparűzési adó kiesése méretes adóteher-csökkentést hoz - prognosztizált László Csaba, hozzátéve: "nem tudjuk még, milyen helyi adóváltozás lép be helyette".

A tb-járulék második mérséklése a ciklus vége felé újabb terheket vesz le a vállalkozások válláról. Kérdés még, hogy az szja-csökkentés hogyan jelenik meg a munkáltatóknál. A szakember pesszimista a tekintetben, hogy az üzleti szféra élőmunka-költségeit érdemben mérsékelnék az elhatározott jövedelemadó-csökkentések. Szerinte ez inkább többlet reálbérben fog megjelenni, ami "makroegyensúlyi szempontból nagy kockázatot jelent".