A diplomások az új adótábla kárvallottjai

Alaposan felbolygatta a közvéleményt a kormány vasárnapi ülésén jóváhagyott adótábla. A munkavállalói érdekképviseletek szerint a kormány által tervezettnél nagyobb béremeléssel lehet csak kompenzálni a korábban hangoztatottnál mérsékeltebb adóteher-csökkentést.

A nagyobbik ellenzéki párt, a Fidesz alelnöke már vasárnap kifejtette, hogy visszalépésnek, a választási ígéretekkel ellentétesnek értékelik az új adótáblát. A kisebbik koalíciós partner, az SZDSZ elnöke viszont úgy látja, hogy az államháztartás jelenlegi helyzetében nem volt lehetőség a terhek nagyobb mértékű könnyítésére.

Az adócsökkentés elhalasztása növeli a büdzsé bevételeit

A PM szerint a sávok kitolása és az adójóváírás kiterjesztése révén az átlagkeresetek kikerülnek a legfelső adókulcs alól. A tárca szerint egyébként a 2 százalékpontos szja-csökkentés 120 milliárd forint megtakarítást jelent az adózóknak. A Napi Gazdaság számításai szerint komoly, mintegy 40 milliárd forint bevételkiesést jelent a tb-kasszának a módosítás, vagyis az egészségügyi hozzájárulás és a tb-rendszerbe fizetett járulékrész lefaragása.

A kormány döntése szerint a korábbi ígéretekkel ellentétben jövőre nem változnak az szja-tábla kulcsai, és a jövedelemsávok is csak a beharangozottnál jóval szerényebb mértékben módosulnak. A tervezet jövőre 650 ezer forintig 20 százalékos, 1,35 millió forintig 30 százalékos, afölött pedig 40 százalékos adókulcsot alkalmaz. Az elemzők szerint a választási kampány egyik fontos témáját alkotó adócsökkentés elhalasztása jelentős mértékben növeli majd a büdzsé bevételeit.

Nem tartható a csak 3 százalékos bérnövekedési ütem?

Szinte bizonyos, hogy a vasárnapi döntés fényében nem tartható a kormány által a versenyszféra munkavállalóinak, illetve munkáltatóinak javasolt, mindössze 3 százalékos bruttó bérnövekedési ütem - vélik a szakértők. A makrogazdasági egyensúlyért és a magyar gazdaság versenyképességéért aggódó kormányoldal érve, miszerint az adócsökkentés miatt a bruttó bérnövekedést meghaladja majd a nettó bérdinamika, értelmét vesztette.

A kormány adótervei - különösen az szja-tábla - több ponton eltérnek az SZDSZ választási ígéreteitől. A párt korábban kétkulcsos, 18 és 36 százalékos adótáblát javasolt, amelyben a felső kulcs 2,4 millió forintnál lépett volna be. A kisebbik kormánypárt részéről várhatóan megkapja a szükséges támogatást a kormány adócsomagja, így jelentősebb változtatások nélkül fogadhatja el az országgyűlés az új adótáblát. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke a Napi Gazdaságnak elmondta, hogy a lehetőségeket figyelembe véve elfogadható változtatásokról döntött az adórendszert illetően vasárnapi ülésén a kormány.

Csökkenhet a diplomások jövedelmének reálértéke

A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint jövőre mégis megmarad az egyéni nyugdíjjárulék után járó 25 százalékos adókedvezmény, ami egyes jövedelmi kategóriákban 20-45 ezer forinttal növeli a korábbi tervekhez képest az éves nettó jövedelmeket. A kalkulációk alapján megállapítható, hogy az új adótábla alapján például az idei átlagos bruttó jövedelem - 114 700 forint - jövőre havi 5809 forinttal nagyobb nettó bért jelent anélkül, hogy emelkedne a nominális kereset. Ez 7,8 százalékos növekedést jelent, ami 5 százalékos tervezett éves infláció mellett reálérték-növekedést jelent.

A tervek szerint 650 ezer forintra kitolt alsó adósávba tartozó jövedelmek jövőre is adómentesek lesznek, s ez a sáv vélhetően megfelel majd a minimálbér összegének is. Ehhez arra van szükség, hogy a kormány, illetve a tárgyalópartnerek 54,1 ezer forintos havi minimálbérben állapodjanak meg. Az ehhez tartozó nettó bér 47 395 ezer forint lenne.

A Napi Gazdaság számításai szerint a havi bruttó 80 ezer forintos jövedelmi kategóriában a nettó pozíciók 4157 forinttal javulhatnak, ez 7 százalékos emelkedés. A magasabb, diplomásjövedelmek esetében például havi bruttó 180 ezer forintnál 1,8 százalékos növekedésre van kilátás, ami már reálérték-csökkenést okoz. A befizetendő nyugdíjjárulék plafonjának tervezett emelése - a bruttó átlagkereset 2,5-szeresére - azt eredményezi, hogy 7 százalékos átlagos bruttó átlagkereset-emelkedéssel számolva jövőre a 240 ezer forintnál többet keresők többet fizetnek ezen a jogcímen, mint amennyit idén kell teljesíteniük.