Hortenzia, Gergő
-2 °C
8 °C

Nem változnak a családi adókedvezmények

2002.09.27. 10:05
A jövő évi szja-terhelésről készített pénzügyminisztériumi (PM) hatásszámítások szerint az adótábla módosítás a 700 ezer forint keresetű egy gyermekeseknek, az 500 ezer forint alatt kereső gyermektelen alkalmazottaknak és a 900 ezer valamint az 1 millió 250 ezer forintot kereső kétgyermekeseknek a legkedvezőbb. A tervek szerint nem változnak a családi adókedvezmények gyermekszámtól függő összegei.
A járulékszabályok változását figyelmen kívül hagyó PM-számítások szerint minden jövedelmi kategóriában csökken az adóterhelés - derül ki a tárca modelljéből, amely 7,4 százalékos bruttó átlagos keresetnövekedésen alapul.

Kik járnak legjobban?

A legnagyobb adóteher-csökkenést (-7,2 százalék) azon gyermektelen alkalmazottak élvezhetik, akiknek éves bruttó keresete 500 ezer forint, vagyis a minimálbér alatt van idén. Jövőre ugyanis már egész évben él a teljes munkaidőben adható legkisebb keresetre ez év szeptemberétől bevezetett adómentesség, amit az adójóváírás 10-ről 18 százalékra emelésével érnek el.

Az egy gyermeket nevelő alkalmazottaknál a 700 ezer forint keresetűek járnak a legjobban (-5,6 százalék). A kétgyermekes családokban pedig a 900 ezer, valamint az 1 millió 250 ezer forintot keresők nyerik a legtöbbet (-4 százalék).

Természetesen a megtakarítás nettó összegei a magasabb jövedelmek esetében nagyobbak is lehetnek az itt kimutatott évi mintegy 42 ezer forintnál, ám a bruttó keresethez viszonyított nyereség ezekben a kategóriában a legnagyobb (3,2 százalék).

Az átlagkeresetűek 36 ezer forintot takarítanak meg

A jövőre számolt bruttó átlagkereset - évi 1 569 555 forint - szintjén a gyermekek számától függetlenül 36,4 ezer forint megtakarítást hoz pusztán az adótábla változása. A ténylegesen fizetendő szja összege 1,825 millió forintig, vagyis a havi 152 ezernél kevesebbet keresőkig még csökken az idei évhez képest, ettől a jövedelmi kategóriától kezdve viszont nő a befizetendő adó.

A családi kedvezmények miatt az adóterhelés ebben a körben a gyermek nélkülieknél a legmagasabb (25,7 százalék). A közterhek teljes körű megítéléséhez azonban a számításokba be kell vonni a járulékszabályok változását, ezek közül is a nyugdíjjárulék-plafon emelésének következményeit.

A törvénytervezet értelmében jövőre a bruttó átlagkereset kétszereséről annak két és félszeresére emelkedik az a jövedelemhatár, ami felett már nem nő a befizetendő nyugdíjjárulék összege. Ez az összeg jövőre a PM számításai alapján évi 3,9 millió forint lesz. A szabályváltozás azt jelenti, hogy míg idén 197 ezer forintos havi bruttó átlagbér felett már nem nő a befizetendő nyugdíjjárulék, jövőre ez csak a 325 ezer forint feletti keresetekre érvényes.

Változatlan tb-járulékterhek

Ez a teherváltozás nem szerepel a PM összesítésében. Hasonlóan nem szerepelnek ezekben a számításokban a tb-járulékterhek. Itt ugyan nincs változás, hiszen az egyéni nyugdíjjárulék 0,5 százalékpontos növekedését ellensúlyozza a munkavállalói járulék ugyanolyan mértékű csökkentése, ám a teljes járulékteher - a minimálbér és a PM-számításokban utolsó kategóriaként figyelembe vett 10,74 milliós éves keresetek között - a közterhekben további 12,5 százalékot tesz ki.

Azt is érdemes megemlíteni, hogy az átlagos keresetnövekedésen alapuló számítás csak a munkavállalók egy szűk csoportjára érvényes: a versenyszférában ennél alacsonyabb (3 százalékos), a közszférában magasabb (17 százalékos) emelkedéssel számol a pénzügyi tárca. Ez pedig azt jelenti, hogy előbbieknél az átlaghoz képest rosszabb, utóbbiaknál kedvezőbb lesz a nettó jövedelem alakulása.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?