Az adómódosítások megdobják az inflációt

A pénzügyi tárca szerint az áfatörvényben végrehajtani tervezett változtatások, amelyek termékek és szolgáltatások - elsősorban az EU-csatlakozás miatt szükségessé vált - más áfakulcs alá sorolását jelentik, jövőre 10 milliárd forint többletbevételt hoznak a költségvetésnek. A bruttó bevétel meghaladja a 25 milliárd forintot, ám mintegy 15 milliárd forint visszakerül az adózókhoz.

Ezek olyan közbenső fogyasztásból származnak majd, amely után a nagykereskedők, illetve a szolgáltatók visszaigénylik a befizetett áfát (például a kórházaknak és honvédségi szervezeteknek is van joguk erre). A tárca szerint az utóbbi átsorolások nem jelentenek pluszbevételt az államnak, viszont - főleg kisebb vállalkozásoknál - átmeneti likviditási problémákat okozhatnak, például abban az esetben, ha a beszerzéseik közé bekerül néhány, korábban tárgyi adómentes, jövőre viszont 25 százalékos áfakulcs alá tartozó termék.

A számítások szerint a lakosság áfaterhe 6,6 milliárd forinttal emelkedik ezen módosítások miatt a következő évben, a háztartások ugyanis nem tudják visszaigényelni az adót. A nettó bevételt növeli az a 3,8 milliárd forint, amely az áfalevonási joggal nem rendelkező intézményektől - mint a posta vagy a pénzintézetek - folyik be. Az átsorolások jövőre 1 százalékkal emelik az árszínvonalat - vélik a PM szakértői.

Az áfa mellett módosul a jövedékiadó-törvény is. Figyelembe véve az adómértékek változását, valamint az érintett termékek súlyát a fogyasztói kosárban, a jövedéki törvény javasolt módosításai összesen 0,6-0,8 százalékkal növelhetik az inflációt jövőre - mondta a Napi Gazdaságnak Barcza György, az ING Bank Rt. elemzője. Szerinte egyébként alulbecsült a PM prognózisa az áfával kapcsolatban, ugyanis például az árufuvarozás átsorolása a 12,5 százalékos kulcsból a 25 százalékos alá számos termék árát is megemelheti. Igaz, a növelt áfatartalom beépülése a fuvarozott termékek árába lassabban megy végbe - tette hozzá.

Összességében tehát a fogyasztáshoz kapcsolt adók változása jövőre akár 1 százalékkal is emelheti az árszínvonalat. Ez nem feltétlenül szolgálja a jegybank inflációs célkitűzését, amely jövőre 4,5 százalékos decemberi és 5 százalékos éves átlagos mértéket tartalmaz. Igaz, ezeket a lépéseket az EU-csatlakozás közelsége miatt mindenképpen hamarabb kell megtenni, mintsem az - évekkel később esedékes - eurózóna-tagsághoz szükséges makrogazdasági feltételeket - köztük az inflációra vonatkozót - teljesíteni.