Újra lesz befektetési adókedvezmény?

2002.10.10. 11:16
Szakértők úgy tudják, hogy a kormányzati körökben a 2004-től megszüntetésre ítélt adóhitel helyett egy új kedvezménnyel lepné meg a kormány az adózókat, amely nagyjából az adóhitel 1995-ös bevezetését megelőző befektetési adókedvezménynek egy javított kiadása lenne. Ennél a befektetési jegyek, illetve a tőzsdén kívüli papírok is bekerülnének a kedvezményezett körbe. A váltáskor még fennálló, adóhitelre jogosító állományt az adósok átmenetileg úgy tekinthetnék, mint az új kedvezmény hatálya alá tartozó értékpapírokat.
Az adóhitel-rendszer felszámolásának terve még vajúdik, de sem egy csapásra visszafizetni nem kell az adóhitel-állományt, sem annak teljes elengedésére nem érdemes számítani - állítják szakértők. A teljes elengedés ugyanis alkotmányosan támadható és igazságtalan lenne azokkal szemben, akik befizették az adót. Legvalószínűbbnek a fokozatos megszüntetés tűnik. Ez esetben az újonnan vásárolt értékpapírokra már nem lehetne adóhitelt elszámolni, a meglévő állomány visszafizetésére pedig több év áll majd az adózók rendelkezésére. A fizetési kedv serkentése érdekében elképzelhető egy progresszív kedvezményezési rendszer is, amely az elején nagyobb, a végén jóval kisebb kedvezményt nyújtana. Az első évben visszafizetők jelentős, korábbi tervek szerint 50 százalékos kedvezményt kapnának a visszafizetésből, a kedvezmény mértéke pedig minden későbbi évben csökkenne, a hatodik évben pedig már a teljes összeget kellene visszafizetni.

Egyes elképzelések szerint az új rendszer bevezetésekor, legkorábban a 2004-es adóévben azonban - ha a kormány is úgy akarja, - kárpótlásképpen bevezetnék a befektetési adókedvezményt. Ez az 1995 előtti rendszertől eltérően nem egyes értékpapírok, hanem az értékpapír-állomány tartását honorálná - maximum 30, de inkább 20 százalékos - adókedvezménnyel. Feltétel lenne az értékpapír-állomány megtartása minimum három évig, a befektetők keze azonban kevésbé lenne megkötve, mint korábban. A portfólió elemei ugyanis cserélhetők lennének, sőt bővülnének az adózók lehetőségei: nem csak tőzsdén jegyzett, hanem OTC-papírok, a későbbi kormányzati döntésektől függően esetleg vállalati kötvények és egyéb értékpapírok is beletartozhatnának a kedvezményezett állományba. Nem kívánják viszont adókedvezménnyel ösztönözni az állampapírokba történő befektetést. A részvény- és vegyes alapok befektetési jegyei azonban szintén a kedvezményezett körbe tartoznának. Utóbbiak abban az esetben, ha bennük a részvények aránya eléri a 30, esetleg az 50 százalékot.

Semmilyen szinten nem született döntés

Nem eldöntött kérdés, hogy például az ingatlanalapok befektetési jegyeire is vonatkozna-e a kedvezmény, külföldi értékpapírokra viszont az induláskor biztosan nem. A meglévő, jelenleg adóhitel-kedvezményt élvező értékpapír-állományra feltehetőleg egyfajta konvertálási módot kell majd kitalálniuk a törvényalkotóknak, arról azonban még a találgatások sem szólnak, hogy hogyan nézne ez ki. Az értékpapírokat viszont biztosan nem kell eladni, a meglévő állománynak valamilyen módon konvertálhatónak kell lennie. Egymilliós értékpapír-állomány esetében 200 ezer forint adóhitel felét mondjuk gyorsítottan visszafizetheti az adózó, ugyanarra az állományra azonban igénybe veheti a befektetési adókedvezményt, abban az esetben, ha a törvény átmeneti rendelkezése lehetővé teszi, hogy az állományt úgy tekintsék, mintha abban az évben vásárolta volna.

A Napi Gazdaság forrásai hangsúlyozták, hogy az említett adókedvezmény-elképzelések csupán nem hivatalos munkaanyagokban bukkantak fel, döntés még semmilyen szinten nem született a befektetés-ösztönző adókedvezmények kérdésében.