További Magyar cikkek
A parlament elfogadta az egyszerűsített vállalkozói adóról (eva) szóló törvényt, amelynek alapján az évi 15 millió forintnál alacsonyabb árbevétellel rendelkező vállalkozások 15 százalékos kulccsal átalányadózást választhatnak.
Aki ezt az adózási formát akarja választani, annak december 20-ig ezt a szándékát jeleznie kell az adóhivatal felé. A bejelentéskor arról is nyilatkoznia kell, hogy nincs végrehajtható köztartozása.
A vállalkozás bruttó árbevételének 15 százalékát kitevő eva kiváltja az áfát, a cégautó-adót, illetve egyéni vállalkozóknál a vállalkozói szját, valamint a vállalkozói osztalékalap után fizetendő szját.
Gazdasági társaságnál az áfán és a cégautó-adón kívül a társasági adó, illetve az osztalék utáni szja helyett kell evát fizetni. További egyszerűsítésként választható, hogy a helyi iparűzési adó alapja az eva adóalapjának 50 százaléka legyen.
Ki választhatja?
Az evát választhatja valamennyi, 2001-ben, és 2002-ben bruttó 15 millió forintnál kisebb bevételű, az szja hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó, illetve a társasági adó hatálya alá tartozó adózók közül a kkt-k, a bt-k, a kft-k, a szövetkezetek, az erdőbirtokossági társulások, valamint a végrehajtói, ügyvédi, szabadalmi ügyvivői irodák.
Az evát választó vállalkozásoknak 2001-től változatlan formában kellett működniük, és új tag nem szerezhetett bennük 50 százalékot meghaladó részesedést. Emellett kizáró ok az is, ha az adóhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség ismételt elmulasztása miatt mulasztási bírságot szabott ki.
Gazdasági társaság esetében kikötés, hogy csak magánszemély lehet a tagja, és a cég nem lehet tulajdonos másik társaságban. Egyéni vállalkozónál pedig az a feltétel, hogy más társaságban nem rendelkezhet 10 százaléknál nagyobb részesedéssel.
Házipénztár
Az evát választó társaságnak fel kell készülnie arra, hogy a házipénztárában lévő készpénz után 20 százalékos adót kell fizetnie három évre egyenlő részletekben elosztva. Emellett a bejelentés évében beszerzett áruknál az általános forgalmi adónak is csak egy része vonható le. Ötéves leírású eszköznél ez az áfa 20 százalékát jelenti. Az evát csak az választhatja, akinek idén és tavaly mérhető bevétele volt.
Személyi jövedelemadó
Az Országgyűlés által kedden elfogadott adótörvény-módosítás szerint a személyi jövedelemadóban 2003-ban 650 ezer forintig 20 százalék, 650 ezer és 1 millió 350 ezer forint között 30 százalék, efelett pedig 40 százalék lesz az adókulcs jövőre.
Az adójóváírás 2003-ra havi maximum 9 ezer forint, a megszerzett bér 18 százaléka lesz. A teljes igénybevétel felső határa 1 millió 350 ezer forint, a részlegesé 1 millió 950 ezer forint lesz.
A törvény rendelkezik a 2004-ben alkalmazandó kulcsokról is. Az alsó kulcs 18, a középső 26, a felső 38 százalékra módosul, 800 ezer és 1,5 millió forintos jövedelemhatárokkal. Az adójóváírás a bér 16 százalékára, és legfeljebb havi 8 ezer forintra csökken.
Biztosítási adókedvezmény
Új, illetve bővülő adócsökkentő tétel a biztosítási adókedvezmény 30 százalékra emelése az előző évi díjat meghaladó díjrészre, a kedvezmény éves összegének 50-ről 100 ezer forintra növelése, a felnőttképzés, a számítógépek, számítástechnikai eszközök bérletének és lízingelésének kedvezménye, a felnőttképzés, illetve az oktatás 30 százalékos, maximum 60 ezer forintos adókedvezménye, valamint a fogyatékos magánszemélyek jövedelemadó-kedvezményének 1500-ról 2000 forintra emelése.
A munkáltató által adómentesen természetben adható étkezési hozzájárulás összege 4000 forintra, a készétel-vásárlási utalvány adómentes értékhatára 2000 forintra, az üdülési csekk értékéből adott adómentes engedmény mértéke 100 százalékra, összeghatára a mindenkori havi minimálbér - jelenleg 50 ezer forint - összegére emelkedik.
A nyugdíjba vonuláskor adómentesen adható ajándék értéke 15 ezer forintra emelkedik. Az adómentes iskolakezdési támogatás nemcsak a tanév első napját megelőző két hónapon belül, hanem az azt követő 30 napon belül is adható.
Tőzsdei árfolyamnyereség
A tőzsdei árfolyamnyereség adója jövőre nulla százalék lesz, és 2003. január 1-jétől kamatból származó jövedelemnek minősül a belföldön működő tőzsdén kötött ügylet jövedelme. Az szja-törvény kiegészül egy új fejezettel, az értékpapírokra vonatkozó fogalmakkal és szabályokkal.
Az őstermelők adómentes bevételi határa 250 ezerről 400 ezer forintra nő. A mezőgazdasági kistermelés értékhatára valamennyi mezőgazdasági őstermelő esetében 4 millióról - a családi gazdálkodókhoz hasonlóan - 6 millió forintra emelkedik, a falusi vendégfogadás adómentes bevételi értékhatára pedig 400 ezerről 600 ezerre nő.
A Nobel-díj adómentes
Az 5 évnél hosszabb földbérletből származó jövedelem mentesül a személyi jövedelemadó alól. Ugyancsak mentesül a személyi jövedelemadó alól - visszamenőleges hatállyal - a Nobel-díj összege.
Illetékek
Az illetéktörvényben számos tétel emelkedik. Öröklés esetén az illeték általános mértéke az örökhagyó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásban eltartott szülő nélküli unokája esetén 18 millió forintig 11 százalék, a 18 millió forint feletti résznél 15 százalék lesz. Az első csoportba nem tartozó unoka, nagyszülő és testvér esetén 18 millió forintig 15 százalékra, az afölötti rész után 21 százalékra változik. Más örökösöknél a 18 millió forint alatt 21, afölött 30 százalék lesz az illeték.
Az örökléssel lakástulajdont szerzők illetéke az első csoportba tartozóknál 18 millió forintig 2,5 százalék, afölött 6 százalék, a második csoportnál 18 millió forintig 6 százalék, afölött 8 százalék, a harmadik csoportnál pedig 8, illetve 12 százalék lesz. Ajándékozásnál az első csoportba tartozó megajándékozottnak az illeték általános mértéke 11, illetve 18 százalék, a lakástulajdon-szerzésnél 5 és 8 százalék lesz. A második csoport esetében az általános mérték 15 és 21, a lakástulajdon-szerzés után 8, illetve 10 százalék. A harmadik csoportba tartozó megajándékozottaknak 18 millió forintig 21, afölött 30 százalék az illeték általános mértéke, lakástulajdon esetében pedig 10 és 21 százalék.
A gépjárműszerzési illeték köbcentiméterenként 10-ről 13 forintra nő.
Emelkednek a tételes összegű államigazgatási eljárás illetékei. Az általános mérték 1500 forintról 2000 forintra emelkedik, így a fellebbezés, ha értéke pénzben nem állapítható meg, 4000 forintos illeték fizetését követeli meg.
Érték megállapíthatósága esetén az illeték 4000 forinttól 400 ezer forintig terjedhet. Az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott felügyeleti intézkedés iránti kérelem illetéke 10 ezer forintra nő.
A postaköltség a duplájára, 200 forintra nő, mivel a 100 forint alatti illetékbélyegek megszűntek.
Nem változnak az okmányok kiadása után fizetendő illetékek, kivéve a sürgősségi eljárást útlevélkiadásnál, amiért a rendes eljárási illeték kétszeresét, 8, illetve 12 ezer forintot kell fizetni.
Megemelkednek a bírósági illetékek, a házassági bontóperé például 7-ről 10 ezer forintra. Ha az eljárás értéke nem megállapítható, helyi bíróságon peres eljárás illetéke az eddigi 9 ezer forintról 15 ezer forintra, minimális összege 5-ről 7 ezerre, a maximális 750 ezerről, 900 ezerre nő.
A cégbírósági eljárások illetéke is emelkedik, a cégkivonat elkészítése 5 ezer, a cégbizonyítványé 3 ezer, a cégmásolaté 7 ezer forint lesz.
Gépjárműadó
Megváltozik a gépjárműadó rendszere, 2004. január 1-jétől már egységesen, 100 kilogrammonként 1000 forintot kell majd fizetni erre az adónemre. Jövő év január 1-jén a gépjárműadó minimális mértéke 600 forintról 800 forintra emelkedik, miközben a felső határ, csak 2004. január 1-jén emelkedik 1000 forintra, ezzel megszűnik az önkormányzatok adómérték-megállapítási jogosítványa.
Változó adókulcsok
Megváltozik több termék és szolgáltatás áfakulcsa. A módosítás indoklása alapján a változtatásokat Magyarországnak az Európai Unióhoz történő, küszöbön álló csatlakozása indokolja.
A kedvezményes kulcsból a normál, 25 százalékos kulcsba sorolták át a mákgubót, a fonásra alkalmazott növényi eredetű nyersanyagot, a közúti járművekhez tartozó katalizátort. Megmaradnak viszont a 12 százalékos kedvezményes kulcs alatt a könyvet helyettesítő CD-lemezek, illetve a felszámított adó nulla százalék a közoktatásban használt tankönyvek és CD-ROM-ok.
A szolgáltatások közül normál kulcs alá kerül a zeneműkiadás, a raktározás, az áruszállítás, a postai tevékenységek, a kutatás-fejlesztési tevékenység, a gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatások a mezőgazdasági termelésben használt szolgáltatások kivételével, továbbá a kéménytisztítás és tüzeléstechnikai szolgáltatás, a mosás, vegytisztítás és textilfestés.
A kedvezményes kulcsból a tárgyi mentes körbe kerülnek át a zsűriszámmal ellátott egyedi népművészeti és iparművészeti termékek. Ugyancsak jogharmonizációs okok miatt tárgyi mentesség helyett normál kulcs vonatkozik egyebek között a lakóingatlanok kezelésére, az igazságügyi szakértők által végzett tevékenységre, az önálló bírósági végrehajtó, valamint az ügyvédi tevékenységre.
A könyvtári, levéltári, múzeumi és egyéb kulturális szolgáltatások kedvezményes kulccsal adóznak. Az oktatás területén az iskolarendszeren kívüli felnőttoktatás adókötelessé válik, a közszolgálati műsorkészítés esetében csak közvetlenül a hallgatók, nézők felé történő műsorszolgáltatásra vonatkozik a tárgyi mentesség. Nem változik viszont a tankönyvek és a könyvek, illetve a lakosság által vásárolt kották forgalmi adó terhelése.
Emelkedik az ásványvizek áfája
Emelkedik viszont a természetes és mesterséges ásványvizek áfája, amelyek után jövőre már 25 százalék lesz az adómérték.
Az elfogadott módosítás pontosítja a kedvezményezett orvosi eszközök körét úgy, hogy csak a fecskendőhöz tartozó orvosi tűt kedvezményezi.
Jövedéki adó
A jövedéki törvény elfogadott módosítása a gyümölcspálinka, borpárlat jövedéki adójának 10 százalékos emelését tartalmazza az egyéb alkoholtermékek adójának változatlanul hagyása mellett. A javasolt adóemeléssel az alkoholok jelenleg még kétféle adómértéke az uniós követelményeknek megfelelően egységesül. Az adóemelést követően a kedvezményes bérfőzési szeszadó a normál adó 46 százaléka lesz. Ez az arány a csatlakozást követően legfeljebb 50 százalék lehet.
Társasági adó
A társasági adóban hozott módosítások közül a beruházások ösztönzését szolgálja a fejlesztési tartalék adómentes képzési lehetősége, illetve az, hogy az adóévben lekötött tartalékba átvezetett összeg, az adóévi adózás előtti nyereség 25 százalékáig, de legfeljebb adóévenként 500 millió forintig a társaságiadó-alap meghatározásakor csökkenti az adózás előtti eredményt.
Az adómentesen lekötött tartalékot az adózó beruházásra köteles felhasználni a lekötés évét követő négy adóévben. Az adómentes fejlesztési tartalék már a 2002. évi adózás előtti nyereség 20 százalékáig - legfeljebb 500 millió forintig - érvényesíthető.
A járulékok esetében a tételes egészségügyi hozzájárulás 2003-ban a jelenlegi 4500 forintról 3450-re csökken, és 3 éven belül megszűnik. A 35 százalékos szja-terhet viselő osztalék után megszűnik a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás.
Nyugdíjjárulék
A nem magánnyugdíj-pénztári tagok nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettsége a jelenlegi 8 százalékról 8,5 százalékra nő, de a járulékemelést kompenzálja a munkavállalói járulék 1,5 százalékról 1 százalékra mérséklése.
A magánnyugdíj-pénztári tagdíj jövőre 7, 2004-ben 8 százalék lesz, ennek megfelelően nyugdíjjárulékuk 2003-ban 1,5, 2004-ben 0,5 százalék lesz. Visszahozta a törvénymódosítás a pályakezdők kötelező magánnyugdíj-pénztári tagságát.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
