Választási adócsomag

2004.04.27. 08:36
A következő parlamenti választás is rajta hagyja nyomát a három évre szóló adókoncepciókon - értelmezték a megjelent információkat a Napi Gazdaságnak adószakértők.
A még nem végleges elképzelések inkább a szélesebb társadalmi bázist lefedő, alacsony és közepes jövedelemmel rendelkezőknek kedveznek, míg a magas jövedelműek lehetnek a vesztesek - mondta a Napi Gazdaságnak Zara László, a Magyarországi Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke. A szakértő szerint a tőkejövedelmek megadóztatása, illetve az adókedvezmények megvonása bizonyos jövedelemszint felett egyértelműen az elvonások növekedését eredményezi a jobb anyagi kondíciókkal rendelkezők körében.

Nem véletlen, hogy az áfarendszer átalakítását, a jelenlegi 5-15-25 százalékos kulcsok 10-20 százalékra cserélését 2007-nél előbb nem tartja elképzelhetőnek a munkaanyag - vélekednek egyes szakértők. A kétkulcsos rendszer ugyanis a termékek és szolgáltatások adóterhének változásával jár, ami elsősorban a kisebb jövedelemmel rendelkezők fogyasztói kosarában nagyobb súllyal szereplő alapvető fogyasztási cikkeknél (például élelmiszerek) okozhatja az adóterhek növekedését.

Koncepciótlan

A költségvetés egyensúlyának megőrzése elvileg azt diktálná, hogy a felső áfakulcs öt százalékos mérséklése miatt keletkező legalább 200 milliárd forint bevételkiesést ne fejeljék meg a középső kulcsnál kalkulálható 50-100 milliárd forinttal, amennyiben a 15 százalékos termékek áfája automatikusan 10 százalék lenne 2007-től (hogy a lakosságnak mennyi megtakarítást jelentene ez, az attól is függ, hogy a kereskedők mennyit adnának tovább az adócsökkentésből).

Erdős Gabriella, a PricwaterhouseCoopers adószakértője azonban úgy véli, a kormány célja az alacsonyabb áfaterhelés, amely növelheti a magyarországi szolgáltatások iránti keresletet, s ezzel együtt érdemes csak vizsgálni a költségvetés pozícióját. A szakértő szerint az unión belüli versenyképesség javítása egyértelműen a helyi adózás átalakításán múlik: a megjelent információkból arra következtet, hogy a társasági adó helyére beléphet a 12 százalékos központi vállalkozási adó (köva) és az azonos adóalapra kivetett 14 százalékos helyi vállalkozási adó (heva).

Adószakértők szerint a koncepciótlanságra utal, hogy miközben a lakossági megtakarítások növekedését fontosnak tartja a pénzügyi kormányzat, a megtakarításokat terhelő adók bevezetésén, illetve emelésén gondolkodnak. A kamatjövedelemnél arra is megoldást kell találni, hogy ha - a terveknek megfelelően - progresszív adózás alá vonják, tehát az összevont jövedelem része lesz, akkor azoknál az adózóknál, akiknél az APEH készíti el az adóbevallást, az adóhivatalnak kell kikérnie a pénzintézettől a kamatjövedelemre vonatkozó adatokat.