Adó: hatmillió felett bukás

Az új szja-rendszerben a hatmillió forintos éves jövedelemszintig az eddiginél jóval kedvezőbben adóznak a munkajövedelmek, efelett azonban nő a munkavállalói adóterhelés, derül ki a 2005-ös adócsomagból. A forrásadó ötszázalékos emelése viszont jelentősen rontja a befektetésből, illetve a munkabérből származó jövedelem terhelésének arányát az előbbi hátrányára, ami ellentmond annak, hogy jóval kockázatosabb a befektetésekből származó bevétel. Az üzleti szférában a jövő évi adórendszer relatív nyertesei a munkahelyteremtő, illetve fejlesztési beruházásba kezdő kis- és középvállalkozások lehetnek.

Változó szja-terhek

A Pénzügyminisztérium számításai (egyes jövedelmi szinteken vizsgálták az szja, az egyéni járulék és az adójóváírás hatását) szerint az évi 1,8, 2,4, valamint 3,6 milliós jövedelemmel rendelkezők adóterhelése mérséklődik a legnagyobb mértékben - 4667 forinttal - 2005-ben. A 2004-es adóterhelés arányában mérve viszont az évi 960 ezres jövedelemszinten mutatkozik a legnagyobb arányú - 13,4 százalékos - tehercsökkenés, minthogy ez a jövedelemkategória eddig a középső sávban adózott. Az 1,2 milliós éves jövedelműeknél ugyanez a mutató 12,3, a jelenleg a felső adósávba tartozó 1,8 milliós éves jövedelműeknél pedig 8,5 százalék.

Az új szja-rendszerrel az évente 6 millió forintot vagy ennél többet keresők viszont rosszul járnak. A pénzügyi tárca szerint évi hatmillió forintos keresetnél a havi adóterhelés 242 forinttal nő. Ennek oka a nyugdíjjárulék-plafon 5,3 millióról 6 millió forintra való emelése. Az így keletkező pluszbevétel némileg ellensúlyozza a kedvezőbb adótábla miatt kieső összeget.

Forrásadó-emelés mérsékelheti a befektetési kedvet

Az osztalékjövedelemre is vonatkozó forrásadó 5 százalékos emelése révén nagyon közel kerül egymáshoz a munka-, illetve a befektetési jövedelem adóterhelése, noha a kockázati tényező egészen eltérő a két esetben, hangsúlyozta Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers (PwC) adószakértője. Így a potenciális kisvállalkozói körben könnyen mérséklődhet jövőre a befektetési, illetve vállalkozási kedv. A 38 százalékos szja és az ehhez adódó 11,5 százalékos egyéni járulék összegét a 25 (egyes esetekben 35) százalékos forrásadó és a 16 százalékos társasági adó összértékével kell összehasonlítani. Munkavállalóként tehát 49,5, osztalékot kivonó vállalkozóként pedig 41 vagy 51 százalékos adóteherrel kell számolni.

A nagybefektetői körben - ahol az osztalék ténylegesen is tőkehozamnak számít - viszont egyértelműen csökkenti a befektető nettó hozamát (a banki betéthez viszonyított hozamtöbblet) az új adókulcs. Ez pedig a pénzügyi befektetői kör szűkülésével járhat.

Feleződő járulékok

A gyesről visszatérő kismamák, a pályakezdők és a munkanélküliek foglalkoztatása esetén legfeljebb 9 hónapig járó munkáltatói járulékkedvezmények vélhetőleg előmozdítják az érintettek foglalkoztatását, amely a PwC szakértői szerint a harmincas-negyvenes éveikben járó munkavállalókkal szemben egyben negatív diszkriminációnak is minősülhet. A kismamák munkába állását sietteti a lehetőség, akárcsak a részmunkaidő esetén a tételes egészségügyi hozzájárulás részarányos csökkentését lehetővé tevő újítás. A kismamáknál ugyanakkor pluszkockázatot jelent az, hogy a kisgyermekes anyák nagyobb valószínűséggel mennek el táppénzre. Ez pedig olyan kiadást jelent a cégeknek, amely nem hajt hasznot. Az eho jövő novemberben várható, 1200 forintos csökkentése a szakértők szerint jelentősen nem növeli a foglalkoztatás mértékét, mivel a járulékterhekhez viszonyítva meglehetősen csekély (jelenleg 3450 forint) tételről van szó.

Kedvezményezett beruházások

A társaságiadó-törvényben javasolt módosítások nagy része a kedvezményrendszert érinti, amely a jelenlegi szabályozáshoz hasonlóan elsősorban a kutatás-fejlesztésre, valamint a foglalkoztatás bővítésére koncentrál. Új elem, hogy a kis- és középvállalkozások az eddigieknél jóval kedvezőbb feltételekkel juthatnak a fejlesztési, illetve a munkahelyteremtésből adódó kedvezményekhez.

A beruházási minimum-összeghatárok (3 milliárd forint, kedvezményezett térségben 1 milliárd forint, valamint a jelenlegi 1 milliárdos határ helyett 100 millió forint környezetvédelmi beruházás, kutatóhelyek fejlesztése, szélessávú internetszolgáltatásba való befektetés és film-, videogyártásba való beruházás esetén) csökkenése ugyanakkor azt jelzi, hogy a jelen szabályozási környezetben kevesen éltek a kedvezményes beruházás lehetőségével - véli Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvvizsgálók Országos Egyesületének elnöke. A szakértő szerint a kutatás-fejlesztési adókedvezmények elsősorban a nagy cégeket érintik, a kisebb társaságokat nem fogják megmozgatni ezek a lehetőségek. Erdős Gabriella viszont úgy ítéli meg, hogy a 100 milliós értékhatár már a középvállalkozások előtt is megnyitja az adókedvezmény érvényesítésének lehetőségét. A jogszabálytervezet négy évet ad a beruházások kivitelezésére, mivel az adókedvezmény a beindítást követő évben, illetve az ezt követő kilenc évben vehető igénybe, az igényléstől számított tizennegyedik évig.

Új mobiladó

Kedvezően változik a céges mobiltelefonok magánhasználatának adóztatása. Míg jelenleg az összevonandó jövedelmek között adózik a magánhasználat, addig 2005-től természetbeni juttatásnak minősül. Az alkalmazottak így mentesülnek a magánhasználat után fizetendő adó- és járulékterhek alól. Az egyéb munkahelyi telefonok esetében pedig nem adózik a magánhasználat, áll a PM közleményében. A jövő évi szabályozás lehetővé tenné emellett, hogy a tételes kimutatás helyett a telefonköltség 50 százalékát tekintse jövedelemnek a munkáltató, ami jelentős adminisztrációs egyszerűsítést hozhat. Ez a feltöltőkártyás mobilok esetében is érvényes, míg most ezek minden költsége a munkavállaló jövedelmének minősül.