Judit
2 °C
7 °C

Adó: hatmillió felett bukás

2004.09.29. 08:20
Csökkentheti a befektetési és vállalkozási kedvet az elkülönülten adózó jövedelmek adókulcsának 20-ról 25 százalékra emelése, véli a PwC szakértője, az új rendszer nincs tekintettel arra, hogy forrásadó alá eső jövedelmek nagyobb kockázat mellett érhetőek el, mint a munkabér.
Az új szja-rendszerben a hatmillió forintos éves jövedelemszintig az eddiginél jóval kedvezőbben adóznak a munkajövedelmek, efelett azonban nő a munkavállalói adóterhelés, derül ki a 2005-ös adócsomagból. A forrásadó ötszázalékos emelése viszont jelentősen rontja a befektetésből, illetve a munkabérből származó jövedelem terhelésének arányát az előbbi hátrányára, ami ellentmond annak, hogy jóval kockázatosabb a befektetésekből származó bevétel. Az üzleti szférában a jövő évi adórendszer relatív nyertesei a munkahelyteremtő, illetve fejlesztési beruházásba kezdő kis- és középvállalkozások lehetnek.

Változó szja-terhek

A Pénzügyminisztérium számításai (egyes jövedelmi szinteken vizsgálták az szja, az egyéni járulék és az adójóváírás hatását) szerint az évi 1,8, 2,4, valamint 3,6 milliós jövedelemmel rendelkezők adóterhelése mérséklődik a legnagyobb mértékben - 4667 forinttal - 2005-ben. A 2004-es adóterhelés arányában mérve viszont az évi 960 ezres jövedelemszinten mutatkozik a legnagyobb arányú - 13,4 százalékos - tehercsökkenés, minthogy ez a jövedelemkategória eddig a középső sávban adózott. Az 1,2 milliós éves jövedelműeknél ugyanez a mutató 12,3, a jelenleg a felső adósávba tartozó 1,8 milliós éves jövedelműeknél pedig 8,5 százalék.

Az új szja-rendszerrel az évente 6 millió forintot vagy ennél többet keresők viszont rosszul járnak. A pénzügyi tárca szerint évi hatmillió forintos keresetnél a havi adóterhelés 242 forinttal nő. Ennek oka a nyugdíjjárulék-plafon 5,3 millióról 6 millió forintra való emelése. Az így keletkező pluszbevétel némileg ellensúlyozza a kedvezőbb adótábla miatt kieső összeget.

Forrásadó-emelés mérsékelheti a befektetési kedvet

Az osztalékjövedelemre is vonatkozó forrásadó 5 százalékos emelése révén nagyon közel kerül egymáshoz a munka-, illetve a befektetési jövedelem adóterhelése, noha a kockázati tényező egészen eltérő a két esetben, hangsúlyozta Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers (PwC) adószakértője. Így a potenciális kisvállalkozói körben könnyen mérséklődhet jövőre a befektetési, illetve vállalkozási kedv. A 38 százalékos szja és az ehhez adódó 11,5 százalékos egyéni járulék összegét a 25 (egyes esetekben 35) százalékos forrásadó és a 16 százalékos társasági adó összértékével kell összehasonlítani. Munkavállalóként tehát 49,5, osztalékot kivonó vállalkozóként pedig 41 vagy 51 százalékos adóteherrel kell számolni.

A nagybefektetői körben - ahol az osztalék ténylegesen is tőkehozamnak számít - viszont egyértelműen csökkenti a befektető nettó hozamát (a banki betéthez viszonyított hozamtöbblet) az új adókulcs. Ez pedig a pénzügyi befektetői kör szűkülésével járhat.

Feleződő járulékok

A gyesről visszatérő kismamák, a pályakezdők és a munkanélküliek foglalkoztatása esetén legfeljebb 9 hónapig járó munkáltatói járulékkedvezmények vélhetőleg előmozdítják az érintettek foglalkoztatását, amely a PwC szakértői szerint a harmincas-negyvenes éveikben járó munkavállalókkal szemben egyben negatív diszkriminációnak is minősülhet. A kismamák munkába állását sietteti a lehetőség, akárcsak a részmunkaidő esetén a tételes egészségügyi hozzájárulás részarányos csökkentését lehetővé tevő újítás. A kismamáknál ugyanakkor pluszkockázatot jelent az, hogy a kisgyermekes anyák nagyobb valószínűséggel mennek el táppénzre. Ez pedig olyan kiadást jelent a cégeknek, amely nem hajt hasznot. Az eho jövő novemberben várható, 1200 forintos csökkentése a szakértők szerint jelentősen nem növeli a foglalkoztatás mértékét, mivel a járulékterhekhez viszonyítva meglehetősen csekély (jelenleg 3450 forint) tételről van szó.

Kedvezményezett beruházások

A társaságiadó-törvényben javasolt módosítások nagy része a kedvezményrendszert érinti, amely a jelenlegi szabályozáshoz hasonlóan elsősorban a kutatás-fejlesztésre, valamint a foglalkoztatás bővítésére koncentrál. Új elem, hogy a kis- és középvállalkozások az eddigieknél jóval kedvezőbb feltételekkel juthatnak a fejlesztési, illetve a munkahelyteremtésből adódó kedvezményekhez.

A beruházási minimum-összeghatárok (3 milliárd forint, kedvezményezett térségben 1 milliárd forint, valamint a jelenlegi 1 milliárdos határ helyett 100 millió forint környezetvédelmi beruházás, kutatóhelyek fejlesztése, szélessávú internetszolgáltatásba való befektetés és film-, videogyártásba való beruházás esetén) csökkenése ugyanakkor azt jelzi, hogy a jelen szabályozási környezetben kevesen éltek a kedvezményes beruházás lehetőségével - véli Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvvizsgálók Országos Egyesületének elnöke. A szakértő szerint a kutatás-fejlesztési adókedvezmények elsősorban a nagy cégeket érintik, a kisebb társaságokat nem fogják megmozgatni ezek a lehetőségek. Erdős Gabriella viszont úgy ítéli meg, hogy a 100 milliós értékhatár már a középvállalkozások előtt is megnyitja az adókedvezmény érvényesítésének lehetőségét. A jogszabálytervezet négy évet ad a beruházások kivitelezésére, mivel az adókedvezmény a beindítást követő évben, illetve az ezt követő kilenc évben vehető igénybe, az igényléstől számított tizennegyedik évig.

Új mobiladó

Kedvezően változik a céges mobiltelefonok magánhasználatának adóztatása. Míg jelenleg az összevonandó jövedelmek között adózik a magánhasználat, addig 2005-től természetbeni juttatásnak minősül. Az alkalmazottak így mentesülnek a magánhasználat után fizetendő adó- és járulékterhek alól. Az egyéb munkahelyi telefonok esetében pedig nem adózik a magánhasználat, áll a PM közleményében. A jövő évi szabályozás lehetővé tenné emellett, hogy a tételes kimutatás helyett a telefonköltség 50 százalékát tekintse jövedelemnek a munkáltató, ami jelentős adminisztrációs egyszerűsítést hozhat. Ez a feltöltőkártyás mobilok esetében is érvényes, míg most ezek minden költsége a munkavállaló jövedelmének minősül.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?