Mégis lesznek adómódosítások

A vállalkozások vezetői alighogy átböngészték a nyáron elfogadott adócsomagot (amelynek keretében már szeptembertől jelentősen változtak az adó- és járuléktörvények), újra figyelemmel kell kísérniük a jogalkotói munkát. Noha a kormányzat és a koalíciós pártok azt hangoztatták: ősszel nem lesz adótörvény-módosítás, a kabinet - ígéretével ellentétben - mégis a parlament elé terjeszt egy kisebb, néhány passzust érintő törvényjavaslatot - értesült a Világgazdaság.

A lap úgy tudja, a Pénzügyminisztérium holnap véglegesíti a jogszabály-tervezetet. A javaslat két pontja korrigálná az adócsomag azon rendelkezéseit, amelyek szakértők szerint ellentétesek a közösségi irányelvekkel. Ezért a szeptemberben életbe lépett, szolidaritási adóként elhíresült, hivatalosan különadóra és a jövőre hatályba lépő minimum társasági adóra vonatkozó szabályozás is változna.

Az uniós rendelkezések bizonyos jövedelmekre teljes mértékben adómentességet biztosítanak. Így például adómentes jövedelemnek minősül az anya-leány vállalati irányelv alapján, amikor az EU egyik tagországában bejegyzett anyavállalat kap osztalékot más uniós államban levő leányvállalatától. Az ilyen jogcímen kapott összeget a hazai társaságiadó-törvény ehhez hasonlóan kezeli, ám a minimumadó alapjába be kell majd számítani, vagyis az uniós joggal ellentétben adót kell utána leróni.

Az átalakulási direktíva pedig úgy rendelkezik, hogy egy cég átalakulása során a tulajdonosnál keletkezett, de nem realizált nyereség után halasztott adófizetést kell alkalmazni, vagyis csak a szóban forgó vállalkozásban való részesedés értékesítésekor kell a terhet az államkasszába utalni. Az említett elvárt társasági adó esetében azonban beletartozik az adóalapba a nem realizált nyereség is, ráadásul a szolidaritási adóként elhíresült, a vállalkozások adózás előtti eredménye után fizetendő 4 százalékos elvonás ez utóbbi ok miatt a szakemberek szerint szintén sérti a közösségi jogot.

Még ha ki is javítják a jogalkotói hibákat, a minimumadó egy másik ok miatt problémát okozhat az állami vállalatok bizonyos körének. A helyi adókról szóló törvény értelmében nem kell például iparűzési adót fizetnie annak a közszolgáltató szervezetnek, amelynek a megelőző adóévben nem keletkezett társaságiadó-fizetési kötelezettsége, vagyis veszteséges volt. Így a tömegközlekedési vállalatok eddig jellemzően megúszták, hogy iparűzési adót kelljen fizetniük.

Ám a minimumadó életbelépésével a jövő évtől a társaságiadó-alapjuk nekik is mindig pozitív lesz (néhány esettől eltekintve, például ha elemi kár éri a gazdálkodó szervezetet), ezért a továbbiakban a közlekedési cégek akár évi néhány milliárd forintot is kénytelenek lesznek az illetékes helyi vagy a Fővárosi Önkormányzatnak utalni. Úgy tudjuk, ezzel a problémával megkeresték a pénzügyi tárcát.