Átalakításra szorul az államadósság-piac

Ahhoz, hogy a magyar államadósság-piac az európai tőkepiac részévé váljon, több szempontból is át kell alakulnia - mondta lapunknak Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő elemzője. Az ország méreténél fogva az államadósság-papírok piaca is kicsi, hiszen a kibocsátásra kerülő legnagyobb mennyiség 500 milliárd forint - ez nagyjából 1,5 milliárd eurónak felel meg, míg az európai Gazdasági és Monteráris Unióban a legkisebb mennyiség 5 milliárd euró.

Versenyhátrány

A magyar állampapírpiacnak ráadásul likvidebbnek kellene lennie, ami viszont a jelenlegi alacsony kereskedés és kevés szereplő, valamint a fejlett pénzügyi eszközök hiánya miatt egyelőre csak álom. Így meg kell vizsgálni, hogy a magyar kibocsátásokat és magát a piacot is érdemes-e egyáltalán Budapesten tartani vagy sem. A magyar árjegyzők így is sokszor versenyhátrányban vannak a jóval kifinomultabb eszközrendszerrel dolgozó külföldiekkel szemben.

Duronelly szerint a másik problémát az jelenti, hogy a magyar államadósság jelentős része még mindig forintban denominált, így a 2010 után lejárók jelentős része is, amikor pedig már vélhetően az eurózóna tagja lesz Magyarország. Ráadásul a jelenlegi hozamfelárak miatt ez egyedül akkor érné meg, ha 350 forintnál gyengébb lenne az euróárfolyam, míg a forint gyenge sávszéle is 325 forintnál van. Az is igaz viszont, hogy a piac még nem árazta be a konvergenciát, mivel a tízéves magyar állampapírok forward ára még mindig legalább 100 bázisponttal magasabb az európai papíroknál.

Kik a tulajdonosok?

Az utóbbi években jelentősen átalakult a magyar államadósság szerkezete és tulajdonosi köre is - mondta a Napi Gazdaságnak Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ általános vezérigazgató-helyettese. Bár 1993-tól 2001-ig abszolút értékben folyamatosan nőtt az államadósság, mind reálértéken, mind a GDP-hez viszonyítva csökkent az állomány - 2002-2003-ban azonban megfordult a trend. Mivel ebben az időszakban az államháztartás hiánya is felduzzadt, valamint a lakossági megtakarítások is jelentősen visszaestek, a külföld által finanszírozott államadósság jelentősen megnőtt. A Napi Gazdaság által megkérdezett elemzők véleménye megoszlik ennek hatásairól.

A külföldi befektetők kezén lévő mintegy 19 milliárd euró államadósság végső tulajdonosairól csak találgatni lehet. Akad köztük nagy német nyugdíjpénztár, valamint néhány nagy nemzetközi befektetési bank is, így a JP Morgan Chase vagy a Citicorp - ráadásul az utóbbi időben kifejezetten spekulációs céllal vett magyar papírt néhány hedge-fund is. A magyarországi tulajdonosok között nagyjából állandóan mintegy 20 százalékos szinten vannak a biztosítók, nyugdíjpénztárak, 14 százalékos szinten a háztartások, ám míg tavaly a befektetési alapok részaránya csökkent, addig a bankoké nőtt. Ez részben a tavalyi árfolyamesésnek köszönhető, mely után a befektetők vagy betétre, vagy kamatozó kincstárjegyre váltottak, másrészt a pénzpiaci alapokat immár a bankokhoz sorolják.