Rohamos az eladósodásunk

Az egy lakosra jutó banki hitelösszeg 2007-ben Magyarországon meghaladja a 2000 eurót - áll az Unicredit-csoport kelet-közép-európai érdekeltségeit irányító Bank Austria-Creditanstalt (BA/CA) legújabb elemzésében. Ezzel a hazai magánszemélyek eladósodottsága jövőre már a harmadik legnagyobb lesz a régióban.

A magyar lakosság megtakarításai messze elmaradnak a hitelben előttünk álló országok polgárainak hasonló mutatóitól. Az elemzés szerint az átlagmagyar a jövő év végére mintegy 2542 eurós betéttel rendelkezik majd, ami alig több mint kétszerese a 2000-ben mért megtakarításoknak.

A hazai hitel/betét mutató az osztrákok szerint így 0,78 százalékot mutathat, szemben például a csehek jóval kedvezőbb, 0,5 százalékos számával. Horvátországban a hitel/betét mutatót még a magyarországinál is magasabbra, 0,87 százalékra várják.

Az eurózónában is 500 euró a különbség

A térség növekedési potenciálját jelzi, hogy az euróövezetben egy átlagpolgár 13 600 eurónyi hitellel és 14 100 eurós betétállománnyal bír. A régiós növekedés motorja azonban szemmel láthatóan távolodik a klasszikus értelemben vett közép-európai régiótól. A lengyel, cseh, szlovák, szlovén, magyar ötös 2001 és 2005 között éves szinten 25 százalék körüli növekedést tudott felmutatni a hitelek terén - ez ötszöröse az eurózóna bővülésének -, miközben a délkelet-európai térségben 77, Oroszországban 90 százalékos volt az éves átlagos dinamika - igaz, alacsony bázisról indulva.

A betétek terén térségünk országai már-már uniós szinten vannak a 6 százalékos éves bővüléssel. Eközben déli és keleti szomszédainknál éves átlagban 36 százalékkal növekszik évenként a banki források állománya, Oroszországban pedig 42 százalékos ez az arány.

Mint a románok és a bolgárok

A bécsi bank felmérései szerint az EU-hoz frissen csatlakozott öt térségbeli ország közül Szlovénia felnőtt népességének már "uniós szintű", azaz közel 100 százalékos a bankkapcsolata, míg Csehországban és Szlovákiában 80 százalék felett áll ez a mutató.

Magyarországon a népességnek még mindig csak 65 százaléka számít banki ügyfélnek. Ami a megtakarítási oldalt illeti: a magyar ügyfeleknek a cseh és a szlovák 65 százalékkal szemben mindössze 16 százaléka bír bármilyen betéttel, ráadásul arányuk 2001-ben még 20 százalék volt.

Az adat annak fényében igen érdekes, hogy ennél rosszabb megtakarítási hajlandósággal a kelet-közép-európai térségben mindössze Bulgária, Románia, Szerbia és Bosznia-Hercegovina bír. A megkérdezettek 12 százalékának volt bármilyen bankhitele Magyarországon 2005 végén, ami 5 százalékpontos növekedés a 2001-es felméréshez képest. A régiós csúcstartó a hiteloldalon Szlovákia és Horvátország: mindkét államban a megkérdezettek 22 százalékának van valamilyen hitele.