Az MSZP jövőre változtatna az adókon

Kedd este az MSZP-frakció megvonta a mérlegét azoknak a megbeszéléseknek, amelyeket az elmúlt hetekben vezető pénzügyi és gazdasági szakemberekkel folytatott a követendő gazdaságpolitikáról. A szocialista képviselőcsoport szakpolitikusainak meghívására az informális frakcióülésen részt vett Draskovics Tibor pénzügyminiszter és Veres János politikai államtitkár is.

Részben a pénzügyminiszter mögött

A Világgazdaság úgy értesült, hogy a szocialisták a 2005-ös költségvetés és adótörvények összeállításakor ezen összegzés alapján adnak majd "megrendelést" a kormánynak. A megállapítások főbb vonalait a frakció támogatja, a pénzügyminiszter tervei egy része lefedi az elgondolásokat (például az államháztartás reformját illetően), más része viszont eltér (monetáris politika).

Az összegzés kiterjed a beruházás és exportvezérelt gazdaságpolitika támogatására, az államháztartási hiány csökkentésére, a jövőbeni fiskális és monetáris politikára és az adórendszerre. Utóbbi kapcsán, a személyi jövedelemadót illetően a következő elvek körvonalazódtak: külön kell választani a szociálpolitikát és az adórendszert, felül kell vizsgálni a kedvezmények indokoltságát, s olyan sávokat kell kialakítani, amelyek az alsó sávba "teszik" az átlagkeresetet, azt követi a középső sáv, majd a magas adókulcsú - a magas keresetűekre vonatkozó - felső sáv.

Meg kell vizsgálni, mikor lehet csökkenteni a 25 százalékos áfakulcsot - vélik a szocialisták. Hozzáteszik: a társasági adónál nem érdemes változtatni, a jövedéki adónál csak kiigazítás szükséges, ahogy a játékadónál is. Az evát változatlanul kell hagyni, s nem kell hozzányúlni a környezetvédelmi, illetve a regisztrációs adóhoz sem. Az iparűzési adót viszont csökkenteni kell.

A bizalom visszaszerzése

A bizalom visszaszerzése és az egyablakos ügyintézés kialakítása - ezek szerepelnek a tőkevonzó képesség erősítésének érdekében, amely a beruházás és exportvezérelt gazdaságpolitika prioritásai között vannak. Itt sorolják még fel az infrastruktúra fejlesztését, a bérjárulékok csökkentését, a szakképzési rendszer átalakítását, a reális árfolyam-politikát, a fejlesztési célterületek kijelölését, az EU-s pályázatok maximális kihasználását.

A kiemelt feladatok között szerepel az államháztartási hiány csökkentése, amelynek eszközei között többek között felsorolják a tartós megtakarítások lehetőségeinek megkeresését (a Draskovics-csomag jó része halasztott fizetés), a decentralizált szervezetek, az önkormányzati feladatok, a pályázati rendszer felülvizsgálatát, az állami beruházásokhoz külső források bevonását, az egészségügybe való tőkebevonást, a vállalkozói bérlakásépítést.

A fiskális és monetáris politikáról szólva az összefoglaló azt mondja: reális célkitűzéseket kell meghatározni, csökkenteni kell az újraelosztást, növelni kell a lakossági megtakarítást, reális árfolyam-politikát és kamatszintet kell kialakítani, s meg kell vizsgálni, hogy az adósság ügyében a forint, illetve deviza arányában mi a legkedvezőbb.