Reális az adósávok eltolása

Az EU-nak nemrégiben benyújtott konvergenciaprogramban foglalt adópolitika a jövedelmek jelenleginél nagyobb körét vonná be az adóztatásba, az adókulcsokat azonban csökkentené. Az új rendszer a lakossági és vállalati szféra terhelésének mérséklődéséhez vezetne. A tervek szerint az államháztartás adó-, adójellegű és járulékbevételeinek GDP-hez viszonyított aránya 2008-ra a jelenlegi 39 százalékról 37 százalékra apad.

Régi célok

A program számos, a gazdasági és szakszervezeti szereplők által régóta hangoztatott célt fogalmaz meg; ilyen az arányos közteherviselés elvének erősítése egy a jelenleginél semlegesebb adórendszer kialakítása révén. Így a szja-rendszeren a nem adózó jövedelmek adóalapba való bevonásával, egyszersmind az átlagos elvonási szint mérséklésével változtatna a kormány.

Magyarországon ma a nem adózó jövedelem legnagyobb tömegét a nyugdíj adja, amelyet számos más országban az általános összevonás szabályai szerint szja típusú adó terhel - mondta a Napi Gazdaságnak Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers (PwC) adószakértője. A kormány ezen felül célzottabb és szűkebb körű adókedvezmény-rendszert ígér, ami a szociális típusú kedvezmények szűkítése esetén a szociális támogatási rendszer bővítését jelentheti. Az évente változtatott rendszer esetleges módosítása mindenképpen politikai döntés függvénye - tette hozzá Erdős.

Átlagkereset

Az szja-sávokat úgy módosítaná a konvergenciaprogram, hogy az átlagkereset az alsó sávba essen, amely jelenleg nyolcszázezer forintnál húzódik, míg a felső határ 1,5 millió forintos éves bruttó keresetnél van. A 2003-as éves bruttó átlagkereset 1,644 millió forint volt. A sávhatár kedvező eltolása ugyanakkor a költségvetési bevételek szinten tartása, esetleg növelése irányába is hathat az adóelkerülési hajlam csökkenése révén. A társasági adó 36-ról 18 százalékra való mérséklését követően nem estek a kincstár ebből származó bevételei - emlékeztetett a szakértő.

A társasági adóval kapcsolatos elképzelések is változtak némileg a tavalyi javaslathoz, vagyis a 12 százalékra való csökkentéshez képest: a 16 százalékos adókulcs megtartása mellett az iparűzési adó magasabb hányada lenne levonható a társasági adóalapból (jelenleg ez 25 százalék). A 16 százalékos nyereségadó versenyképesnek számít Európában, ezért a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) nem ellenzi azt.

Megszüntetnék

Az iparűzési adót azonban egy-két éven belül meg kell szüntetni, mert jelentősen gyengíti az ország tőkevonzó képességét - mondta Wieszt János, a BKIK közgazdasági osztályvezetője. Az iparűzési adó levonását a társasági adóalapból ráadásul az adóalap nagysága korlátozza: a veszteséges társaságok számára nem áll fenn a levonás lehetősége, így ez nem teljesíti a versenysemlegesség kritériumát - véli Erdős.

Az adórendszer egyszerűsítése érintené az önkormányzatokat is a "jelentéktelennek bizonyult" helyi adók megszüntetése révén. Sem az építmény-, sem a kommunális adó megszüntetését nem tartja viszont elképzelhetőnek Dióssy László, a Települési Önkormányzatok Országos szövetségének elnöke. Véleménye szerint a sok szempontból bírált iparűzési adó kiváltását legkorábban 2007-ben, a jelenlegi adóbevétel mértékének fenntartása mellett tudják elfogadni az önkormányzatok.

A foglalkoztatást elősegítő intézkedések között a társadalombiztosítási terhek mérséklését tervezi a kormány, elsősorban a munkaadói oldalon. A korábban felvetett, a terhek valós csökkentése nélküli átcsoportosítás azonban nem vezetne eredményre. A bérnövekedés megindulását követően ugyanis olyan komoly kiadást jelentenének az EU-ban szinte egyedülállóan magas terhek - érvelt a PwC szakértője -, hogy az visszafogná a munkaerő-intenzív beruházásokat Magyarországon.