Nem lesz áfa csökkentés?

A koalíciós pártok közül az SZDSZ már nyilvánosságra hozta elképzeléseit a jövő évi adókoncepcióról, az MSZP berkeiben azonban feltűnően nagy az óvatosság, ha a tervekre terelődik a szó. Tegnap is tárgyaltak a jövő évre szóló adókoncepcióról az MSZP gazdasági ügyekkel foglalkozó képviselői, de az egyeztetett álláspont csak 1-2 hét múlva várható - közölte lapunkkal Kovács Tibor, szocialista képviselő. Annyit elárult a műhelymunkáról, hogy a felső áfakulcs 20 százalékra csökkentéséről szóló nyilatkozatok hasraütés-szerűnek tűnnek a számára. Ezt egyébként főleg a kereskedelmi kamarák sürgették az utóbbi időben, mivel a környező országokhoz képest magas áfa rontja a kereskedők versenyképességét. Szocialista politikusok korábbi nyilatkozatai alapján valószínű, hogy a bérterhek csökkentése élvez majd prioritást a javaslatok között.

Az SZDSZ javaslatai készen vannak

A jövő év az szja reformjának éve lenne a szabad demokraták szerint. Az szja-terhek érzékelhető csökkentését két úton tartja elképzelhetőnek a liberális párt: a sávhatárok széthúzásával, valamint a középső és felső adókulcs mérséklésével lehetne apasztani az átlagos jövedelműek jelenleg magas terhelését - mondta lapunknak Horn Gábor, a párt ügyvivője. A felső sávhatárt a jelenlegi 1,6 millióról 2,5 millió forintos éves szintre emelnék, a középső adókulcsot 2, a felsőt pedig 1-2 százalékkal csökkentenék. Alternatívaként lépne be az adórendszerbe az egyszerűsített személyi jövedelemadó: a szabadon választható adó 31 százalékos lenne, az emellett döntő adózó azonban kedvezményeket nem vehetne igénybe. A feltételek alapján az átlagosnál magasabb keresetűek járnának jól ezzel az átalányadóval, mivel az átlagos szja-terhelés jelenleg 20-21 százalék.

Áfa-reform: csak a Fidesz csökkenten

Az SZDSZ koncepciójának másik sarkalatos pontját az iparűzési adó megszüntetése adja: amennyiben lehet, már jövőre, de legkésőbb 2006-ban kiiktatná a párt a helyi adót a vállalkozói terhek sorából. Hasonló véleménnyel vannak erről az adónemről az iparkamarák is. Az önkormányzati finanszírozást pedig központi forrásból, illetve a - mindössze - 3,5 százalékosra becsült 2005-ös gazdasági növekedés harmadának erre a célra fordításával tartják megoldhatónak a szabad demokraták. Amennyiben ez sikerülne, a társasági adó jelenleg 16 százalékos szintje már megfelelő lenne, hiszen az már most is az uniós átlag alatt van. Az áfa-rendszerrel kapcsolatos reformot, vagyis a kevesebb kulcsból álló rendszer bevezetését az SZDSZ szerint nem lehet 2005-ben elindítani, mivel ez számos termék esetében az adó növekedését jelentené - hangsúlyozta Horn Gábor. Az egységes, 20-21 százalékos kulcs bevezetésére így a 2005-öt követő évek valamelyikében kerülhetne sor; a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 2006-ot javasolja.

Az idén bevezetett adónemeket összességében pozitívan értékelte az SZDSZ politikusa. A környezetvédelmi termékdíj a környezetet terhelő vállalatokat és nem a lakosságot érinti elsősorban, így érzékelhető javulást hozhat a következő időszakban. Az innovációs járulék szintén megfelelően vizsgázott, mivel az innovációs alapba összegyűlt összeg 70-80 százalékban a vállalti szférába áramlik vissza. Ez utóbbi adónem esetében a befizetési mód és kör finomítását tartja szükségesnek Horn Gábor.

Az ellenzék megtartaná az iparűzési adót

Az ellenzéki pártok közül a Fidesz általános tehercsökkentést tart szükségesnek, amit részben az adótábla átszabásával, részben egyes kedvezmények - családi adókedvezmény, otthonteremtéshez kapcsolódó szubvenciók - növelésével kellene szerintük elérni. A kétkulcsos adótáblában csak az átlagjövedelem két-háromszorosa felett lépne be a második kulcs. Tállai András fideszes politikus szerint faragni kell az áfaterheken is a versenyképesség javítása érdekében, s 20 százalékra csökkentené a jelenleg 25 százalékos felső adókulcsot. Az iparűzési adó átalakítását csak hosszú távon tartja kivitelezhetőnek, ráadásul nem is az adókivetés alapját, hanem a jogát módosítanák. A települések helyett a régiók vetnék ki ezt az adót a párt elképzelései szerint, s csak fejlesztési célokra használhatnák fel ezt a forrást. Kamatadót csak az inflációra vonatkozó maastrichti kritériumok teljesítése esetén lenne célszerű kivetni Tállai András szerint. Korábban a Fidesz-kormány 5 százalék alatti infláció esetén vezette volna be ezt az adónemet, most 2-3 százalékban állapítanák meg az inflációs küszöböt.