A turisták viszik az áfát?

A kiskereskedelmi forgalom idei alakulása nem igazolja vissza a Pénzügyminisztérium (PM) feltételezését a kieső áfabevételek okát illetően. A tárca szeptemberi közlése szerint 2004-ben 88 milliárd forinttal kevesebb áfa folyik be, mint még augusztusban gondolták: ennek felét az áfabevallások körüli zűrzavarral magyarázták, 40 milliárd kiesése kapcsán pedig az illegális dohányimportra és külföldi benzinvásárlásokra, illetve a határ menti növekvő bevásárlóturizmusra gyanakodtak. Utóbbi - a PM szerint - a környező országok alacsonyabbnak vélt áfakulcsai miatt képzelhető el.

Élelmiszerre magasabb

A szomszédos országokban valóban sehol nem találni a magyarnak megfelelő 25 százalékos áfakulcsot, leginkább 20 százalék körüli adóterhet vetnek ki. Az alacsonyabb árakban reménykedők egyik fő vásárlási célterületének gondolt élelmiszerekre azonban az áfakiesés szempontjából veszélyeztetettnek tartott északkeleti határon túl magasabb áfát vetnek ki, mint Magyarországon. Az állítólagos fő vásárlóerő-elszívó országok közül Ukrajnában 20, Szlovákiában és Romániában 19 százalékos adót kell fizetni a termékek után, miközben a magyar adóteher az alapvető élelmiszerek esetén 15 százalék. Ausztriában és Szlovéniában alacsonyabb adót kell fizetni, míg Horvátországban a tej, kenyér és bébiételek áfája 0 százalék. Szerbiában nincs áfa - jövőre vezetik be -, az idén még alkalmazott 20 százalékos értékesítési (sales) adó alól azonban mentesek az alapvető élelmiszerek.

Szinte vámmentes

Feltételezhető tehát, hogy pusztán az áfa miatt a magyar utazó nem élelmiszerért, hanem más cikkekért rándul ki a szomszédba. Draskovics Tibor pénzügyminiszter a Napi Gazdaságnak hétfőn azt mondta, hogy inkább a tartós fogyasztási cikkek iránti keresletben érzékelhető a határforgalom növekedése. Emellett a pénzügyi tárca vezetője a román-magyar határ mentén, a román oldalon letelepült üzletláncra hívta fel a figyelmet, amelyek kvázi duty-free (vámmentes) boltokként kifejezetten a magyar vásárlókra specializálták magukat. A bolthálózat létét az erdélyi Krónika című lap munkatársai megerősítették a Napi Gazdaságnak, a vámmentességről azonban nem tudnak.

A KSH kiskereskedelmi forgalmi adatai azonban a nem élelmiszer-termékek körében az első hét hónapban az átlagosat meghaladó, 10,1 százalékos növekedést mutatnak. Az élelmiszereknél ennél jóval gyengébb, 3,3 százalékos bővülést jelez a statisztika, de - mint a KSH szakértője elmondta - a növekedés 2-3 hónapja érzékelhető lassulása összhangban van a jövedelemkiáramlás változásával (a hivatal legfrissebb adatai szerint idén csökkennek a reálbérek). Lőcsei Tamás, a PricewaterhouseCoopers (Pwc) munkatársa úgy véli, az adóval együtt is olcsóbb élelmiszerek vonzóbbá tehetik a külföldi bevásárlást például Szlovákia esetében. A szakértő szerint azonban ez nem olyan volumen, ami érezhető volna a költségvetés bevételei szempontjából.

Ugyanígy látja Vámos Miklós, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, aki szerint a teljes kiskereskedelem és azon belül is az élelmiszer-kereskedelem növekedése jóval erőteljesebb volt, mint amivel a kormány az év elején számolt. A főtitkár szerint arra is számítani lehetett, hogy az uniós csatlakozást követően jelentősen megváltoznak a nem magáncélú, hanem kiskereskedelmi vállalkozások beszerzési csatornái, ám ebben az esetben a külföldről beszerzett olcsóbb áru áfáját itthon kell megfizetni.

Külföldön csökkentenek

A bevásárlóturizmus tehát mérsékeltebb hatást gyakorolhatott az áfabevételekre, mint amit a PM feltételez, ám a következő években e téren sok minden változhat. Szlovákia 10 százalékos áfát tervez bevezetni többek között az élelmiszerekre, míg Romániában 2006-ra tervezik e termékköre a 9 százalékos áfa bevezetését. Szerbiában jövőre kétkulcsos áfarendszert vezetnek be, s az alsó, 8 százalékos kulcs alá kerülnének az élelmiszerek. A magyar kormány jövőre nem tervez módosítást az áfakulcsoknál.