Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Az első négy hónap ellenőrzési eredményei alapján úgy tűnik, folytatódik az áfa terén megmutatkozó adóhatósági szigor jótékony hatása. A január-április hónapban elvégzett áfavizsgálatok 36 százaléka zárult megállapítással, ezek során 86 milliárd forint adókülönbözetet tárt fel a hatóság.
Időarányosan nézve ez komoly növekedésnek számít, mivel tavaly 12 hónap alatt találtak 168 milliárdnyi adóhiányt, vagyis kevesebb mint az április végéig feltárt különbözet kétszeresét. Ugyanakkor ez utóbbi összeg is jelentősen meghaladja a 2004-es 145,3 milliárdos áfakülönbözetet, ráadásul tavaly már a megállapítások 92 százaléka jogerőre emelkedett (2004-ben 79 százalékról volt ez elmondható).
Juhász István szakmai elnökhelyettes szerint ezek az eredmények részben az adózói magatartás alakulásának köszönhetők, vagyis egy-egy adózónál ma a korábbinál nagyobb összegű elmaradásra bukkannak a revizorok. Az első négy hónapban 15 ezer vizsgálatot végeztek el, így - figyelembe véve a 36 százalékos megállapítási arányt - adózónként átlagosan csaknem 16 millió forint adóhiányt találtak.
A nagyobb találati arány, illetve megállapított összeg nem utolsósorban az ellenőrizendő adózók kiválasztásának köszönhető. A visszaigénylések kiutalás előtti ellenőrzése az esetek 20-25 százalékát tette ki, itt jellemzően törvényi feltételek hiányára, szabálytalan vagy valótlan gazdasági eseményekről szóló számlák elkönyvelésére lett figyelmes a hatóság.
A revíziók jelentős részét adja az adóminimalizálók könyvelésének feltárása, akik korábban nem kerültek ilyen mértékben a hatósági kockázatelemzés fókuszába. A jellemzően kis összegű befizetési kötelezettséget vagy visszautalási igényt kimutató cégek általában nem valós bizonylatok befogadásával, illetve kibocsátásával irányítják adókötelezettségük nagyságát. Juhász szerint gyakori jelenség, hogy értékesítési láncok segítségével egyazon árut vagy szolgáltatást több adózón keresztül bizonylatolnak, így meglehetősen nehézzé válik a valós gazdasági esemény, illetve a munkavégzés feltárása. E körben gyakran előfordul, hogy nem áll valós teljesítmény egy-egy számla mögött.
A kiemelt kockázatú revíziók közé tartoznak Juhász szerint azok az eljárások, amelyek során az unió más tagállamaiból érkező kontrolladatok és a hazai, illetve az összesítő bevallásban szereplő tételek közti különbséget vizsgálják. Ezek igen hosszadalmasak, mivel más uniós társhatóságtól kell a hiányzó információkat beszerezni: többnyire az alapbizonylatok kiállítása, valamint az áru tényleges eljuttatásának igazolása okoz gondot.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
