Agrárválság közeleg

A 2004-es európai uniós csatlakozás után Magyarország agrárexportja 5-6 százalékkal, az import 25-30 százalékkal nőtt; a megbomlott egyensúlyt a múlt év végére tudta helyreállítani az agrárkormányzat, ekkor ismét jelentős pozitív szaldóval zárta az évet az agrárium - mondta Benedek Fülöp, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára a Nemzetközi Agrárpiaci Kilátások című konferencia megnyitóján

Túl sok és csak a támogatás miatt nyereséges

Udovecz Gábor, az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) főigazgatója szerint Magyarország a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) keretében folyó tárgyalások eredményeként azzal számolhat, hogy a következő évtized elejére az unióban jórészt megszűnnek az agrártámogatások, és a vámok is jelentős mértékben csökkennek. Popp József, az AKI igazgatója arról beszélt, hogy a WTO dohai fordulójának eredményeként a vámszint csökkenés 20-90 százalékos lehet az agrártermékek körében, míg a támogatási mérték 40-80 százalékkal mérséklődhet. Az unióban az exporttámogatások ennek nyomán végképp eltűnhetnek.

A főigazgató rámutatott: az unióban a mezőgazdasági termelés eredménye, haszna általában a támogatásokból származik. Így Magyarországon is a búzatermelés eredménye - jelenleg hektáronként 30-32 ezer forint - a támogatásnak köszönhető.

A szakember szerint amennyiben az új farmgazdaság-támogatási rendszerre tér át Magyarország, kötelezően pihentetnie kell a szántóterület egy részét. E pihentetést követően a szántóterület egy jelentős részén, mintegy 4-500 ezer hektáron még nem látható előre milyen növényi kultúrát lehet majd termelni - tette hozzá.

A gabonatöbblet levezetésére a főigazgató a bioetanol- termelést tartotta a legcélszerűbb megoldásnak, hozzátéve: uniós szakértők szerint az nagyüzemileg csak 90 dolláros hordónkénti olajárszint felett lehet gazdaságos. Emlékeztetett viszont arra, hogy a biodízel előállítása már 60 dolláros hordónkénti árszint felett is kifizetődő. Szerinte ezért az olajos magvak termelését kellene előtérbe helyezni.

Csak a sertés és a sajt

Az állattenyésztésről szólva az igazgató kifejtette, hogy a húsfogyasztást nagymértékben befolyásolják az állategészségügyi körülmények - erre példa a madárinfluenza, valamint a kergemarhakór okozta pánik és az ebből származó drasztikus fogyasztás visszaesés. Popp József szerint az Európai Unióban a legnépszerűbb még mindig a sertéshús, ez teszi ki a húsfogyasztás felét. A 25 százalékát a baromfihús adja, míg 18 százalékot ér el a marhahús fogyasztása. Valamennyi húsféleségre jellemző a csökkenő ártendencia.

Az igazgató hozzátette: az európai sertéshús még versenyképes a világpiacon. A többi húsfélék nem versenyképesek, sem a csirke-, sem a marhahús. A tejtermékek közül egyedül a sajt versenyképes a világban.