Zsuzsanna
-4 °C
3 °C

Nem kell a magyar föld

2007.05.21. 07:33
Minimális méretű föld került eddig külföldi, uniós országból érkező, itt letelepedett gazdák kezébe, és ugyancsak nagyon alacsony azon területek aránya, melynek bérleti jogát már a liberalizációra készülve szerezték meg külföldiek – legalábbis a minisztériumi adatok szerint. A Magyar Földbirtokosok Országos Szövetsége viszont a külföldiek itt vannak, amit az agrártárca lát, csak a jéghegy csúcsa.

Száznál kevesebb olyan külföldi (európai uniós) állampolgár lehet az országban, aki letelepedettként főhivatásként mezőgazdasági tevékenységet folytat, így jogosulttá válhat az általa használt föld legális megvásárlására – mondta a Világgazdaságnak Gőgös Zoltán, az FVM államtitkára. Az agrártárcánál nincsenek részletes kimutatások a külföldi természetes személyek törvényes földhasználatáról, de a minisztérium is tud arról, hogy német, holland, dán, osztrák vagy ír gazdálkodók - letelepedettként - mezőgazdasági művelést folytatnak nálunk. A bérelt földek megvételére a csatlakozási megállapodás nyújt lehetőséget, ha a külföldiek legalább három évig ilyen tevékenységet folytatnak.

Nem jöttek

A minisztérium később sem számít arra, hogy az agrárgazdálkodási célú külföldi letelepedés tömeges lesz. (Mint ismert, uniós állampolgárok más módon nem vehetnek legálisan területeket, amíg nem kell megnyitnunk a hazai földpiacot. A liberalizáció előreláthatólag 2011-ben következik be.) Egyes kimutatások szerint a 2004-es csatlakozás óta 279 hektárt vettek meg letelepedett külföldi állampolgárok. Ez elenyésző az ötmillió hektáros termőterülethez képest.

Gőgös Zoltán szerint nem jellemző az sem, hogy külföldön bejegyzett jogi személyek földet bérelnének Magyarországon. Inkább az fordul elő - bár nem túl nagy számban -, hogy a külföldi vállalkozások magyar társaságokat vásárolnak fel a bérelt területekkel együtt, így a földliberalizáció után elővásárlási joghoz juthatnak.

Az elmúlt években ugyanakkor további két lehetőség is akadt (illetve részben ma is kihasználható) a külföldiek tulajdonszerzésére. Az egyik ilyen a földtörvény 1994-es megalkotása előtti időszak volt, amikor "ex lex" állapot alakult ki az országban, és ezalatt külföldi állampolgárok törvényesen vehettek területeket. Gőgös Zoltán szerint ily módon csak néhány ezer hektár került külföldi kézbe. A másik (illegális) módszert a közismert zsebszerződések jelentik, amelyek száma - éppen a titkolt forma miatt - meghatározhatatlan. Az államtitkár 50-100 ezer hektárra becsüli az ily módon "külföldi érdekeltségbe jutott" terület nagyságát. Ebből viszont az is következik, hogy az ötmillió hektár termőföld döntő hányada ma is magyar tulajdonban, művelésben van - tette hozzá.

A piac csak a felszín

Másként érzékeli a külföldiek térhódítását a Magyar Földbirtokosok Országos Szövetsége (Földszövetség). Sátrai István, a szervezet elnöke leszögezte: ami a földpiacon látható, csak a "jéghegy csúcsa", ezért az érdekképviselet a külföldi földbirtoklás részarányát nagyobbra becsüli.

Az elnök szerint már az 1994-es földtörvény parlamenti elfogadása előtt 250 ezer hektárnyi, addig állami gazdaságok által használt területet vehettek meg külföldiek. Azóta pedig a zsebszerződések révén további 200-300 ezer hektár kerülhetett az érdekeltségükbe. A szövetség jelentősebbre, minimum 600 ezer hektárra teszi azt a területet is, amelyet (részben) külföldi tulajdonú hazai jogi személyek (gazdasági társaságok) bérelnek. Így Sátrai István szerint a külföldiek végeredményben - tulajdon vagy használat formájában - ma már csaknem egymillió hektárt birtokolhatnak. Ez pedig a termőterület egyötödét is kiteheti.

A szövetség emellett úgy tapasztalja, hogy a külföldi befektetők egyre több hazai tulajdonú agrárcéget vesznek meg – közölte az elnök. A szervezet a felvásárlást nem nagyarányú és látványos, de folyamatos jelenségként érzékeli. A magyar tulajdonosok általában a tőkehiány miatt fogadják be a vevőket. Sátrai István hozzátette: ennek egyik következménye, hogy az állattartó telepek több mint felében ma már megtalálható a külföldi tulajdon. Az érdekképviselet azt prognosztizálja, hogy az uniós befektetők érdeklődése tovább növekszik majd a hazai földpiacon.