Szilvia
5 °C
16 °C

Fogy az alapok pénze

2008.09.04. 08:13
Hiába javítottak hozamaikon júliusban a részvény-, illetve kötvényalapok, a befektetői bizalom nem tért vissza. Van olyan befektetési alap, amely pénzének 75 százalékát bukta el az év eleje óta. A gyenge piaci teljestmények mellett a magas betéti kamatokkal sem tudnak az alapkezelők versenyezni.

Hiába javítottak hozamaikon júliusban a részvény-, illetve kötvényalapok, a befektetői bizalom nem tért vissza - derül ki a MoneyMoon befektetési tanácsadó cég felméréséből. Különösen a rövid kötvény- és az ingatlanalapok szenvedtek a tőkekivonástól: előbbiek 8,5 milliárd forintot, utóbbiak 7,3 milliárdot buktak el, de súlyos veszteség érte a többi hagyományos alaptípust is. A teljes évet nézve még drámaibb a helyzet. A nettó értékesítés szempontjából egyedül a likviditási alapok vannak pozitívumban, minden más fajtából kifelé mozdult a tőke.

Az alapkezelők szerint több oka is van a tőkekivonásnak. Az elmúlt egy évben a pénzpiaci alapok kivételével nem volt olyan eszközosztály, amely tartósan jól teljesített volna - mondta a Világgazdaságnak Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója. Augusztusban azonban a 6 százalék fölötti éves hozamot produkáló alaptípusból is kivettek az ügyfelek több mint 6 milliárd forintot, az év eleje óta pedig 73,28 milliárdnyi tőkekivonást kellett elszenvedniük.

Még rosszabbul jártak a hosszabb lejáratú állampapírokba fektető alapok. A rövid kötvényalapok január óta 65 milliárd forintnak inthettek búcsút. A legnagyobb vesztes a viszonylag jól szereplő, 12 hónapos távon 4 százalékos pluszon álló OTP Optima lett, amelyből több mint 55 milliárd forintot vittek el, vagyis az alap teljes vagyonának csaknem 40 százalékát.

A szintén gyenge piaci teljesítményt nyújtó hosszú kötvényalapok is betliztek. Az év eleje óta összesen 41,7 milliárd forintos tőkekivonást szenvedtek el, a legtöbb pénzt az OTP, az Erste és a K&H alapjaiból vitték el. Arányaiban véve azonban a Generali Hazai Kötvényalapjának A sorozata bukott a legnagyobbat: vagyona több mint háromnegyedét vették ki a befektetők. Rosszak a viszszamenőleges teljesítmények, ez az oka a tőkekivonásnak - magyarázta Heim Péter, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő vezérigazgatója.

Az átlagot jócskán meghaladó hozamuk alapján nem szolgáltak rá a bizalomvesztésre az ingatlanalapok, az év eleje óta mégis mintegy 66 milliárd forintot vettek ki belőlük. Ennek egyik oka lehet, hogy fokozatosan vonják ki belőlük a pénzt azok, akik a kamatadó bevezetése előtti hetekben mintegy 130 milliárd forintot helyeztek el az ingatlanpiaci befektetésekben. Az ingatlanalapok 7-8 százalékos teljesítménye sem különösebben vonzó azonban a magas betétkamatok mellett. Szinte mindig találni a piacon két számjegyű akciós kamatot - mondja Horváth.

Az alapkezelők ezzel nehezen tudnak versenyezni, az alapkamat csökkenésére azonban Horváth szerint legalább az év végéig várni kell, Heim pedig csak jövőre számít számottevő kamatvágásra. Erre az időre teszik a szakemberek a trendfordulót is. Az utolsó negyedévben már lassulhat a tőkekivonás mértéke, de csak jövő nyárra várható komolyabb változás ezen a téren - mondja Heim. Pesszimizmusra ad okot azonban, hogy a befektetési alapokból eltűnt pénz nem jelent meg a betétpiacon. A befektetésialap-kezelők legfontosabb ügyfelei a háztartások, ám ezek betétállománya a Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint február óta mintegy 6300 milliárd forinton stagnál.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?