Vásároljunk milliókat az Ecserin!

Precedens értékű - bár még nem jogerős - ítélet született a Fővárosi Bíróságon. Egy 1929-ben kibocsátott, svájcifrank-alapú pénztárjegy-követelést jogosnak ítélt a bíróság, tudta meg az MTI dr. Gál Péter és dr. Kerekes Gábor ügyvédektől.

A Magyar Állam 1929-ben 12 millió svájci frank értékű államkötvényt bocsátott ki - ez egyike volt az akkori devizaalapú államkötvény-kibocsátásoknak. A követelések kifizetését az állam a II. világháború után - a hatalmas károkat szenvedett ország anyagi helyzetére hivatkozva - a magyar állampolgárok számára felfüggesztette. Egészen 1988-ig még bírói úton sem lehetett érvényesíteni az el nem évülő követeléseket. Több mint negyven évig ilyen pert még indítani sem lehetett.

Vak tyúk is találhat

Nyilvánvaló, hogy ennek elsősorban politikai okai voltak. A külföldi állampolgárok ugyanis 1988 előtt is hozzájuthattak jogos követelésükhöz. Sokan ma sem tudnak róla, hogy a tulajdonukban lévő államkötvények érvényesek. Pedig ilyen - bemutatóra szóló - értékpapírt bárhol lehet vásárolni, mondjuk az Ecserin vagy bármely más ócskapiacon. De találni sem nehéz, méghozzá olykor az utcán. Lomtalanításnál is kerültek már ugyanis elő hasonló - esetleg érvénytelennek hitt - értékpapírok. Ezek többsége bemutatóra szól, tehát bárkinek ki kell fizetni, aki birtokolja.

A svájci frank alapú államkötvényeken kívül - ha az ítélet jogerőre emelkedik - arra lehet számítani, hogy másfajta, a II. világháború előtt kibocsátott papírok értékét is vissza kell fizetni, ha az értékpapír bemutatóra szól, annak, aki bemutatja, ha névre szóló, akkor annak, aki bizonyíthatóan a jogos tulajdonos, például örökölte a kötvényt.

A próbaper jelentősége, tette hozzá dr. Gál Péter, hogy mindez részét képezi a "pénzügyi" rendszerváltásnak. Nem is a visszafizetések teljes összege a lényeg - egyébként összességében milliárdokról lehet szó - hanem az elv: a jogfolytonosság elismerése, a kibocsátó állami szervezetek - például Budapest főváros vagy a Pénzügyminisztérium, illetve a Magyar Állam - részéről, ami egyet jelent az államkötvény-tulajdonosok követelései jogosságának elismerésével. A Pénzügyminisztérium nem nyilatkozott a folyamatban lévő perről.

Egy ismerős nénivel kezdődött

Gál Péter ügyvéd először 2004-ben nyert egy akkor már közel öt éve húzódó perben. Akkor egy 92 éves asszonyt képviselt, aki a családi lomtalanításnál találta meg egykori betétjét, és kíváncsiságból mutatta meg az ismerős ügyvédnek.

A követelés jogossága nemcsak az államkötvényekre jár, hanem bármilyen bankbetétre is. Minden eset sajátos nyomozást igényel, hogy mi lett az adott pénzintézet sorsa, márpedig nemcsak egykori országos bankokról, hanem kisebb, vidéki takarékszövetkezetekről is szó van.

Nem mindegy, milyen pénznemben nyitott betétekről van szó, a pengős betétkönyvek után járhat kártalanítás, de tekintve a háború utáni hiperinflációt, ennek összege még kamatokkal együtt is a nullához közelítene, így nem érdemes perelni. A valutások, illetve az aranykoronások és aranypengősök esetében azonban nagyon is szép summa kerekedhet egy-egy ügy végére.