Hivatalosan véget ért az almacsata

2008.09.04. 16:45
Aláírta az ipari alma felvásárlási áráról és az állami támogatásról szóló megállapodást Gráf József agrárminiszter a gazdálkodókat képviselő Magosz vezetőivel, ezzel egy időre hivatalosan is véget ért az almacsata. A kisebb feldolgozók tiltakoznak a megegyezés ellen a szerintük irreálisan magas 9 eurócentes ár miatt.

Aláírta az ipari alma felvásárlási áráról és az állami támogatásról szóló megállapodást Gráf József agrárminiszter a Magosz vezetőivel, ezzel egy időre hivatalosan is véget ért az almacsata. Mint korábban lapunk is megírta, az ipari alma kilójáért a piac 50-60 százalékát birtokló Agrana minimum 9 eurócentet fizet, az agrártárca pedig a termelők tavalyi többletkiadásai miatt hektáronként mintegy 70 ezer forinttal támogatja a termelőket, az összeget még az idén megkapják.

A másik nagy felvásárló, a 15-20 százalékos piacrészesedéssel rendelkező Rauch a hét végéig gondolkodik, hogy elfogadja-e ezt a felvásárlási árat. A Magosz és a minisztérium szerint miután a Lengyelországban a feldolgozók által elfogadott minimum felvásárlási ár is hasonló mértékű, a többi magyarországi feldolgozó sem utasíthatja ezt vissza.

Gráf József ismertette: a de minimis támogatás keretében nyújtott, hektáronkénti 70 ezer forint azoknak a termelőknek jár, akik ipari léalmaként értékesítik terméküket feldolgozóknak. A támogatások felső határa három évre 7500 euró, így akik tavaly már a fagykárok enyhítésére kaptak ebből a keretből, most annyival kevesebbhez juthatnak. A lapunk tegnapi becslésénél jóval kisebb, mintegy 1,5 milliárd forintot kitevő támogatást a minisztérium saját költségvetéséből, átcsoportosítással biztosítja.

A Magosz véleménye szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében "szociális robbanást" sikerült megelőzni a megegyezéssel, mivel itt az almatermesztés a megélhetés egyik forrása. Az Alma Terméktanács adatai szerint kb. 15 ezer család vesz részt a termelésben. A gazdálkodók szerint a 21,5 forintnál alacsonyabb árnál a léalma-termesztés került volna veszélybe Magyarországon, mivel ez még mindig körülbelül 9 forinttal alacsonyabb az önköltségnél.

A gazdálkodók a magyar felvásárlókkal is megkezdték az egyeztetéseket, eddig nem sok eredménnyel. Tavaly a fagy elvitte a magyar léalma jelentős részét, az almasűrítmény ára emelkedett és a feldolgozók 50-60 forintért vásároltak fel külföldről léalmát. Időközben azonban az olcsó kínai almasűrítmény lenyomta az árakat, ami veszteséget okozott a feldolgozóknak, ez azonban nem a termelők hibája, hanem egy rossz gazdasági döntésé - mondta Budai Gyula Magosz vezető.

Az aláírást megelőzően Gráf József elmondta, hogy lengyel kollégájával lépéseket tesz a kínai léalmasűrítmény kedvezményes vámtételének eltörléséért az Európai Unióban. A hosszú távú megoldás érdekében - a kínai sűrítményen túl - a miniszter kezdeményezi, hogy Magyarországhoz hasonlóan, más országokban is tiltsák meg a léalma savtartalmának citromsavval történő beállítását. A jelenlegi helyzet ugyanis szűkíti a magyar alma piaci lehetőségeit.

Tiltakoznak a kisebb feldolgozók a megállapodás ellen

A Magosz és a minisztérium optimista nyilatkozataival szemben a kisebb hazai feldolgozók (összesen öt cégről van szó) - amelyek együttesen a kapacitások 25-30 százalékával rendelkeznek - nem fogadják el a megállapodásban foglalt árat, szerintük a kb. 14-15 forintnak megfelelő 6 eurócent a tényleges világpiaci ár. A legnagyobb hazai vállalkozás, a szintén blokáddal fenyegetett 8-10 százalékos piacrészesedéssel bíró ESZAT Kft. ügyvezetője, Filep László a magyar cégek ellehetetlenítésével vádolta meg a minisztériumot, mivel szerinte a 9 eurócentes megállapodás a külföldi cég részéről feltehetően a piacszerzést szolgálja, mert ha a magyar tulajdonú cégek ellehetetlenülnek, egyedüli ipari almafeldolgozó maradhat.

Három hazai tulajdonú cég közös nyilatkozatban nyilvánította ki azon véleményét, hogy az ármegállapodás a piaci viszonyokba történő durva beavatkozás, amely az sérti a versenyhivatali törvényt is, és szerintük egyoldalú, a magyar cégek vesztét okozó diktátumot nem fogadják el. Filep László szerint a magyar tulajdonban lévő feldolgozócégek külön tárgyalási lehetőséget kértek az agrártárcától az ügyben, de azt a keddi budapesti egyeztetésen nem biztosították a számukra. Felajánlották, a legyártott sűrítményt vásárolja fel a magyar állam a világpiaci ár alapján történt számítások alapján, s próbálja értékesíteni, vagy két éven belül, a kamatokkal növelten visszavásárolják a gyártók a terméket.