240 ezerből nem lehet megélni

2007.04.03. 15:18
Az idei vizsgálatok során eddig 2,8 milliárd forint - ez a tavalyi első negyedévinél 46 százalékkal több - nettó járulékkülönbözetet állapított meg az adóhatóság. A revizorok különösen nagy figyelmet fordítanak a személyijövedelemadó-ellenőrzések során feltárt szabálytalanságok járulék- és egészségügyihozzájárulás-vonzatának megállapítására, fokozottan ellenőrzik a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozásokat, és az idén sem feledkeznek meg a színlelt szerződések vizsgálatáról.

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) a járulékfizetési és egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség ellenőrzésére 2007-re előirányzott 60 ezer vizsgálatból 14 700-at fejezett be az első negyedév végéig - jelentette be Hajdú Miklósné, az APEH főosztályvezetője a szervezet sajtótájékoztatóján.

A vizsgálatok során mintegy 2,8 milliárd forint, a tavalyi első negyedévinél 46 százalékkal több nettó járulékkülönbözetet állapítottak meg a revizorok, az eredményekben a főosztályvezető szerint tükröződik, hogy az adóhatóság kiemelten kezeli ezt a területet. Az APEH idei ellenőrzési irányelvei szerint az adóhatóság egyik kiemelt feladata a társadalombiztosítási alapok bevételeit különösen veszélyeztető adózói jogsértések felderítése, a járulékfizetésre kötelezettek ellenőrzése, valamint annak vizsgálata, hogy a magánszemélyek jövedelme és vagyongyarapodása összhangban áll-e egymással.

Minimum járulékalap

Azoknál a foglalkoztatóknál, egyéni és társas vállalkozóknál, akik a minimum járulékalapnál (2006-ban 125 ezer, 2007-ben 131 000 forint) alacsonyabb tényleges járulékalapot jelentettek be, ellenőrzik a bejelentés valóságtartalmát, különös tekintettel a vállalkozásból származó jövedelemre.


A minimum járulékalap szerinti fizetésre 1,614 millió magánszemély volna kötelezett, ha nem tettek volna bejelentést attól eltérő járulékalapról. Ebben a körben eddig 340 vizsgálat zárult le, amelyeknek egynegyede átlagosan 1 millió forintos megállapítással járt. A főosztályvezető szerint sokan valóban a minimálbér alatt vagy környékén keresnek. A járulékalap ellenőrzése nehéz, mert a munkáltató, valamint a munkavállaló érdekei gyakran megegyeznek, így a zsebbe fizetést nehéz bizonyítani.

Kiemelt figyelmet fordít az adóhatóság azokra a vállalkozókra is, akik több évig a minimálbér alapján fizettek járulékot. A főosztályvezető egy fodrászatot hozott fel példának, amely 2001 és 2005 között mindig a minimálbér után fizetett járulékot. A revizorok úgy látták, évi 240-360 ezer forintból nem lehet megélni, főleg nem lehet 3 millió forint tőkebetétet elhelyezni a vállalkozásban, éves szinten 170 ezret költeni életbiztosításra, és a régi autót újra cserélni. Az ismertetett esetben az adóhatóság 4 millió forint többletjövedelmet állapított meg annak adó- és járulékvonzataival.

Bírni fogják

A revizorok különösen nagy figyelmet fordítanak a személyijövedelemadó-ellenőrzések során feltárt szabálytalanságok járulék- és egészségügyihozzájárulás-vonzatának megállapítására, fokozottan ellenőrzik a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozásokat, s az idén sem feledkeznek meg a színlelt szerződések vizsgálatáról.

Az APEH tavaly összesen 256 ezer ellenőrzést végzett, hogy az idén mennyire kerül sor, a vagyonosodási vizsgálatok és a láncellenőrzések időigényétől függ. Lehet, hogy a darabszám nem éri el a tavalyit. Hajdú Miklósné úgy vélekedett, a megsokasodott feladatok ellenére a 3200 revizorral végre tudja hajtani az ellenőrzési tervben megfogalmazott feladatokat az adóhatóság.