Szemetet veszünk drágán

2008.07.18. 08:10
Egyre kisebb egységekbe csomagolt árukat vásárlunk, ma már a háztartási szemét fele a csomagolásokból jön. Az sem ritka, hogy a csomagolás drágább, mint a benne lévő termék. A cégek fizetik a termékdíjakat, de a környezetvédők szerint nem eleget.

Egyenként csomagolt rágók, külön műanyagtasakba csomagolt fogpiszkálók, egyre népszerűbbek a kávépatronok, egyre kisebb műanyag dobozokban árulják a joghurtot. Az utóbbi időben elterjedtek a porciós csomagolások, vagyis egyre kisebb egységekbe csomagolják termékeiket a gyártók.

Egyre kisebb csomagok

A környezetvédők szerint a probléma évek óta ismert külföldön, de nálunk az elmúlt években kezdett egyre általánosabbá válni. Szilágyi László, a Humusz elnöke szerint a fő baj, hogy minél kisebb egységekbe csomagolnak a gyártók, annál nagyobb a fajlagos csomagolóanyag-használat. Az sem ritka, hogy maga a csomagolás értékesebb, mint a beltartalom.

Nézzünk egy példát. Egyre népszerűbbek az olyan kávégépek, melyekbe előre csomagolt, vákumos műanyagpatront vagy szintén előrecsomagolt papír filtert kell tenni. Azon túl, hogy az ilyen patronok és filterek drágábbak, mint a fél/egykilós egységekben kapható kávé, sokkal több csomagolóanyagot használnak el a minicsomagokhoz.

Persze nem csak a kávénál találkozunk ezzel a tendenciával. Nemrég kezdték el hirdetni az egyenként csomagolt rágókat, mint újdonságot. A joghurtok, gyümölcsitalok is egyre kisebb csomagolásban vásárolhatók meg. Korábban másfél-két decis gyümölcsjoghurtokat lehetett kapni, most már nem ritka – kis túlzással – az egy kortynyi italt tartalmazó doboz. Szilágyi László szerint az is előfordul, hogy szinte észrevétlenül csökken a joghurtos pohár űrtartalma, az ár pedig azonos marad.

Csomagolástörténet

Nézzük, hogyan alakult ki csomagolás utáni vágyunk. A régi időkben a fogyasztási cikkek még az emberek közvetlen környezetéből származtak. Persze akkoriban is szállítottak messze földről különlegességeket a tehetősebbeknek, de ez nem volt annyira elterjedt és külön csomagolási technikákat sem kellett kitalálni hozzá. Az állatok a saját lábukon mentek a piacra, a bort hordókban szekerekre pakolták, a zöldséget és gyümölcsöt legfeljebb zsákba tették.

Mára azonban teljesen megváltozott a helyzet, az ételt általában nem helyben termelik, hanem viszonylag messzebbről szállítják. A nagy távolságok miatt védeni kell az árut, ehhez pedig be kell csomagolni. Ez persze a védőcsomagolás, még nem beszélünk a marketing szempontból fontos csomagolásról.

A csomagolás funkciója ugyanis teljesen átalakult az évek alatt, ma leginkább reklámhordozó, figyelemfelkeltő, imidzsformáló és természetesen vásárlásra ösztönző funkciója van a lehetőleg minél színesebb és egyedibb csomagolásnak.

A vásárlói lustaság

Persze nem lehet csak a cégeket hibáztatni a csomagolóanyagok okozta környezeti károkért. A termékek nagy részét jelentős mennyiségű többletcsomagolás fedi, mely szinte azonnal a kukában végzi. Sokan vásárolnak ugyan nem előrecsomagolt felvágottat, sajtot, zöldséget, de egyre többen vannak azok, akik az előrecsomagolt árut keresik. Az ilyen termékek növekvő népszerűsége több tényezőre vezethető vissza. Az ugyan ellene szól, hogy drágább, mint a hagyományos, de hosszabb ideig eláll a hűtőben és kényelmesebb (adagolás, könnyű nyithatóság és visszazárhatóság).

És akkor még nem is beszéltünk a félkész ételekről, melyekből szintén egyre több fogy, mert az embereknek egyre kevesebb ideje (és kedve) van főzni). A félkész ételek többségét "agyoncsomagolják": alumínium tálcán, aztán alufóliával átcsomagolva, kartondobozba téve, majd az egész műanyag fóliával átfogva – néha az az érzésünk, hogy szándékosan nehezítik meg az ételekhez való hozzáférést a gyártók.

Szakemberek szerint egy kis odafigyeléssel a vásárlók is nagyon sokat tehetnek a csomagolóanyagok által okozott károk visszaszorításáért. A felvágottakról és sajtokról már szóltunk. Gyümölcsöt vehetünk fóliával körbetekert tálcán, de vehetünk zacskóban is. Tojáshoz vihetünk tojástartót, kávéból vehetünk kilós kiszerelést, csokiból nem a több különböző zacskóba csomagoltat.

Visszatérve a patronos kávéhoz, itthon még nem lehet kapni az újratölthető patronokat és filtereket, de Nyugat-Európában már megjelent a környezetbarátabb változat is. A döntés ott már tényleg a vásárlókon múlik.

Szeméthegyet vásárolunk

Egyre nagyobb problémát okoznak tehát az agyoncsomagolt termékek. Felmérések szerint a háztartási hulladék térfogatának majdnem a fele csomagolási hulladék.

Az Európai Unió újrahasznosítást ír elő, vagyis arra kell törekedni, hogy a legyártott csomagolási hulladék újrahasznosuljon. A kibocsátott csomagolás után fizetni kell, vagy termékdíjat az államnak, vagy hasznosítási díjat egy koordináló szervezetnek, de arra is van lehetőség, hogy egy cég maga gondoskodjon a visszagyűjtésről és hasznosításról. Ez utóbbi elég nehéz, így a legtöbb cég igénybe veszi a koordináló szervezetek segítségét.

Az állam 2003-tól lehetővé tette, hogy a hulladékkibocsátók termékdíj helyett egy maguk alapította koordináló szervezetnek fizessenek licenszdíjat. Ennek fejében a cég összegzi, miből mennyit kell összeszednie a gyártónak, és lebonyolíttatja a begyűjtést. Eleinte két ilyen szervezet működött, a nagyobbikat, az Ökopannon Kht.-t multik alapították, a másikat (Ökopack Kht.) kisebb szakmai cégek (gyűjtők, hasznosítók, köztisztasági társaságok). Azóta már több ilyen szervezet is alakult.

A fizetendő díj általában a csomagolás kilogrammja után van megállapítva, anyagfajtánként különböző összeget kell fizetni (A műanyagért 36 forint/kg, alumínium 44 forint/kg, fém 13 forint/kg, papír és fa 16 forint/kg). Az italcsomagolások és műanyag zacskók után pedig darabonként kell fizetni. Szilágyi László szerint azonban komoly probléma, hogy a díjakat meglehetősen alacsonyan állapították meg, ráadásul nagyon könnyű mentességet szerezni. A hipermarketeknek például 10 forint/darab díjat kéne fizetni a reklámzacskók után, de a különböző mentességek után 11 fillér/darabot fizetnek.

Ha bizonyos szintű hasznosítást elérnek, mentesülnek a termékdíj alól – ez általában teljes mentességet jelent – mondta az Indexnek Viszkei György, az Ökopannon vezetője. Néhány terméknél azonban, mint például a reklámszatyroknál csak 80 százalékos a mentesség. A cégek által fizetendő összegek néhány ezertől akár százmillió forintig terjedhetnek.