Havi másfélmillió a privatizációs vezetőknek

Nem feltétlenül csak az ÁPV Rt.-n múlott, de tény, hogy tavaly nem szerepelt fényesen a privatizációs szervezet. Eredetileg 78 milliárd forintos bevételt terveztek vagyonhasznosításból, ehhez képest 21,9 milliárd sikerült, ráadásul ebből 3,3 milliárd a korábbi évek eredménye volt. Hiába volt a bérezés - elvileg - a teljesítményhez kötve, ez végül mégsem látszódott a fizetéseken - derül ki az Állami Számvevőszék friss jelentéséből.

Erős a könyvelőgárda

A vizsgálati dokumentumokból kiderül, hogy a vagyonkezelőnél igen kreatívan bántak a számokkal. A "személyi jellegű ráfordításokra" a tervezett összegnek csak 87,5 százalékát költötték el, ám az adatokat vizsgálva kiderül, hogy a költségeket 300 főre tervezték, miközben ténylegesen csak 286 embernek fizettek. A vagyonkezelőnél a siralmas eredmények ellenére erős maradt az önbecsülés, így az eredeti üzleti tervben szereplő 8,25 százalékos bérfejlesztési lehetőséget megemelték, a végső érték 9,7 százalék lett.

Nem privatizáltak, de jól kerestek

A konkrét fizetéseket nézve megállapítható, hogy a privatizációval már csak elvétve foglalkozó, jelentős részben költségvetési forrásokkal gazdálkodó holding munkatársai a versenyszférában is jónak számító havi apanázst kaptak. A felső vezetők átlagkeresete például 1 millió 650 ezer forint volt. Az ügyvezetők 870 ezer, vagy helyetteseik 636 ezer forintja sem szégyellni való még egy multicégnél sem. A menedzserek átlag 387 ezer, az ügyintézők pedig 181 ezer forintot vihettek haza. Irodistának már nem volt annyira jó lenni, ők átlagosan 43 ezer 600 forintot kaptak.

Messze még az irodisták uralma

A Számvevőszék jelentése alapján még a holding szerkezetét egyáltalán nem ismerők is megállapíthatnak annyit, hogy a büdzsét érintő döntéseket itt nem a titkárnők hozzák: miközben a felső vezetők átlagkeresete 13,2 százalékkal nőtt, az ügyvezetőké már csak 10,1-gyel, helyetteseiké 9.6-tal, a menedzsereké 8,9-cel, az ügyintézőké viszont egyenesen 4,5 százalékkal.

Kreatív könyvelés: a trükkös prémium és a csalafinta jutalom

Szépen fogalmazza meg a vagyonkezelő, hogy milyen módon ösztönzi dolgozóit a bérezési rendszer. A kulcs a "prémiumfeladat", melynek célja "az ÁPV Rt. előtt álló mindenkori üzletpolitikai és gazdasági célkitűzések megvalósításának elősegítése, a munkavállalók ösztönzése a feladatok teljesítésére".

Rodolfó a munkaügyi osztályon

A rendszer látszatra kemény: a vezérigazgató-helyetteseknél például az alapbér 47 százalékára rúg a prémium. Ami akkor jár, ha sikerül teljesíteni a tervet. Fentebb láttuk, hogy ez sajnos nem sikerült. Logikus, fájdalmas, de igazságos következmény, hogy az előre tervezett teljes prémiumösszegnek mindössze 60 százalékát utalták ki. Az, hogy az ÁPV-sek mégsem kerültek tömegesen szegényházba, a "jutalom" megnevezésű kategóriának köszönhető, ugyanis - hogy, hogy nem - a tervezett összeget, sőt annál még többet is, ilyen jogcímen folyósították. Így fordulhatott elő, hogy a tervezett 8 ezer 700 helyett a dolgozók átlagosan 63 ezer 700 forint jutalmat kaptak. Az ÁSZ megállapítása: "Az ösztönzés 2000. évi gyakorlata, azaz a prémiumfeladat nem teljesítése után a prémium kifizetése jutalom jogcímen kifogásolható és nem ösztönző."