Az internet és a mosógép olcsóbb az Unióban

2003.05.19. 09:38
A női fodrásznál harmadannyit, a kenyérért feleannyit kell fizetni az uniós csatlakozásra készülő országokban, mint a tagállamokban. Az Európai Bizottság az előző bővítésekéhez hasonló árkiegyenlítődésre számít a csatlakozó tíz országban. A szakértők szerint nem azonnal és nem minden termék drágul, az unióban például várhatóan olcsóbban netezhetünk és telefonálhatunk.
Az Európai Uniós csatlakozásra készülő tíz országból nyolcban jóval alacsonyabbak az árak, mint az unióban. Míg Cipruson és Máltán az uniós árszint nyolcvan százalékát haladják meg a fogyasztói árak, a többi belépő országban az árszínvonal csak 40-50 százaléka a jelenlegi tagállamok átlagának. A magyarországi átlagárak az uniós szint felét sem érik el, ezzel a 46 százalékos eredménnyel hazánk a második legolcsóbb ország. Termékcsoportokra bontva a szolgáltatásoknál várható a legjelentősebb drágulás - áll az Európai Bizottság jelentésében.

Bár nem titkolja, hogy felfigyelt a bizottsági "jóslatokra", mégsem tart drasztikus és gyors árkiegyenlítődéstől Forián Szabó Gergely, a CA IB Alapkezelő elemzője. Sőt az a véleménye, hogy a különbségek egyes termékcsoportoknál akár évtizedes távlatban is fennmaradhatnak. Példaként a jelenlegi tagállamokban érvényes autóárakat említette, amelyeknél - a könnyű összehasonlíthatóság ellenére - a 20-30 százalékos árkülönbség sem ritka a jelenlegi tagállamok között.

A műszaki cikkek már most is drágábbak

Mindamellett utalt arra, hogy a bizottsági értékelés alapjául szolgáló adatok feltehetően nem tartalmazzák az elmúlt két évben lezajlott változások eredményeit. Magyarországon például az árfolyamsáv két évvel ezelőtti kiszélesítése óta - a forint euróhoz viszonyított felértékelődésén keresztül - jelentősen felgyorsult az árak felzárkózása a nyugat-európai szintekhez, mégpedig úgy, hogy ez nem járt a hazai infláció felpörgésével. Egyes termékcsoportok (például műszaki cikkek, ruházat) esetében gyakran előfordul, hogy hazánkban az EU-tagállamokénál magasabb árakkal találkozunk.

Az elemző egyetértett a brüsszeli értékeléssel abban, hogy a szolgáltatások terén a legnagyobb a lemaradás. Fokozottan igaz ez az állami tulajdonban lévő intézmények által nyújtott, jellemzően hatósági árképzés alá eső szolgáltatásokra, mondta, amelyeknél akár többszörös árkülönbségek is előfordulhatnak. Ezeknek a szolgáltatásoknak az "árazása" - az EU-integráció fejleményein túl - jellemzően az adott ország gazdaságpolitikai célkitűzéseitől és költségvetési pozíciójától függ.

Az internetezés olcsóbb lehet

A piaci szolgáltatások körében is jelentős a lemaradás, elsősorban a hazai bérszínvonal viszonylag alacsony szintje miatt. Akadnak persze kivételek is: a telefon- és internet-szolgáltatások terén árcsökkenésre számít az elemző. Ugyancsak árkiegyenlítődést - vagyis számos esetben emelkedést - feltételez néhány alapvető élelmiszernél (tej, kenyér), miközben a feldolgozott élelmiszerek körében az EU-csatlakozáshoz kötődően már nem vár jelentősebb ármozgásokat.

Nem tartalmaznak igazán meglepetéseket a bizottsági megállapítások - állítja Kovács György, a Budapest Economics elemzője. Jó ideje köztudott, mondta, hogy az újonnan csatlakozó országoknál általában alacsonyabb az árszínvonal. Részleteiben vizsgálva, a külkereskedelmi forgalomban szereplő termékek árai állnak legközelebb az uniós szinthez, vagy már meg is haladják azt, s már érzékelhető az importverseny árcsökkentő hatása, például a ruházati iparban.

A szakértő osztja azt a véleményt, hogy a szolgáltatásoknál a legnagyobb a lemaradás, és ezen a területen várható tartósan erőteljes árdinamika. Szerinte azonban ez nem veszélyezteti majd az eurózóna-csatlakozás maastrichti kritériumainak teljesítését. Az élelmiszereknél a mai EU-n belül is eltérőek az árak, fejtette ki végül; nincs világos tendencia, amely arra mutatna, hogy "középre" tartanának, leginkább a fogyasztói preferenciának lehet hatása alakulásukra.