Árverésen szabadult meg vagyonától az állam

2008.06.03. 18:58
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő 26 cégben lévő állam tulajdonrészt tudott elárvereztetni, összesen 240 millió forintért. Három kiírást visszavontak, négy cég senkinek nem kellett, egyre pedig későn jelentkezett a vevő.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. összesen 34 társaságban fennálló, zömmel kisebbségi állami tulajdonrészt akart elárverezni, végül 26 cégnél volt sikeres a licit, a bevétel 239 860 000 forint lett. Az állami vagyonról szóló törény szerint idén december 31-ig kell értékesíteni az állami tulajdonban lévő kisebbségi részeket. Erre különböző technikákat alkalmazhatnak, például versenyeztetéssel, zártkörű pályázat útján, nyilvános árverésen, kivételes esetekben pedig árverés nélkül is értékesíthetőek a vagyonelemek.

Kattintson a nagyításhoz!

Erre a 34 tulajdonrészre az MNV Zrt. a nyilános árverést válsztotta. A licitálás alatt a tulajdonrészt a legnagyobb árat ajánló szrezte meg, ha senki nem adta meg a kikiáltási árat, akkor az állam tulajdonában marad a csomag. Több mint 100 társaságban van az államnak kisebbségi tulajdonrésze, az MNV szerint a mai árverés sikeres volt, így várhatóan további vagyonelemek értékesítésénél is hasonlóan járnak el. Az MNV Zrt. értékbecslők segítségével állapította meg az egyes tulajdonrészek piaci értékét, majd kikiáltási árnak az így becsült értéket, vagy a névértéket határozta meg. A legalacsonyabb kikiáltási ár 1.000 Ft., míg a legmagasabb 136 millió forint volt.

A 34 cégből 26-ra érkezett érvényes ajánlat. Több tulajdonrész meghirdetését viszavontak (például a Balatonboglári Borgazdaság, vagy a Promontória Kft.), néhány tételnél senki nem regisztrált a licitre, vagyis senkit nem érdekelt, és egy olyan tétel volt, ahol az előzetesen regisztrált licitáló végül úgy döntött, hogy nem adja meg a minimál árat (ez a Kórháztechnikai Ipari és Kereskedelmi Zrt.).

A legnagyobb licit az E-ON Észak-dunántúli Áramszolgáltatóban lévő részesedésért folyt, a kikiáltási ár tízezer forint volt, végül hosszú licitálás után tízmillióért kelt el. De majdnem mindegyik energiaszolgáltatónál nagy volt a verseny, az E-ON Dél-dunántúli Áramszolgáltatónál szintét tízezer forint volt a kikiáltási ár, végül 3 355 000 forinton ütötték le a licitet. Az E-ON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt. 4 001 000 forintért kelt el.

Az Álom Sziget 2004 Ingatlanfejlesztési Kft. (ez a Hajógyári szigeten készülő projekt) 0,02 százaléka 645 ezer forintos kikiáltási ára után 6 660 000 forintért kelt el. A két legdrágább tulajdonrészre csak egy-egy vevő licitált, ezek a kikiáltási áron keltek el: az Épvízkör Kft. 56 milliért, a Róna-Im Kft. 136 millióért, ezek azonban többségi részesedést jelentenek: előbbinél 90, utóbbinál 98 százalékos tulajdonossá vált a vevő. E két cégen kívül még a Dunakő Kft.-ben volt 80 százalékos állami részesedés, de eziránt senki nem érdeklődött. A többi cégben a kisebbségi tulajdoni hányad jellemzően 5, sőt, az esetek jelentős részében 1 százalék alatti mértéket képviselt.