Az OTP-t perlik a látássérültek

A mozgáskorlátozottak után a látássérültek is pert indítottak az esélyegyenlőségi törvényre - és több más jogszabályra - hivatkozva: két magánszemély azt kifogásolja, hogy önállóan képtelen az OTP bankjegykiadó automatáinak használatára. Ezért a bíróságtól a jogsértés megállapítását kérték, valamint azt, hogy a pénzintézetet kötelezzék az ATM-ek legalább egy részének számukra is használhatóvá tételére, továbbá 300-300 ezer forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére, írta pénteken a Népszabadság.

A Fővárosi Bíróság csütörtökön első alkalommal tűzte napirendre az ügyet, de az alperes jogi képviselőjének kezdeményezésére a tárgyalást elhalasztották. Mint emlékezetes, korábban a Mozgáskorlátozottak Országos Egyesületeinek Szövetsége kezdeményezett tucatnyi próbapert egyebek mellett a VIII. kerületi polgármesteri hivatal, a Fejér Megyei Bíróság, a Fővárosi Munkaügyi Központ és egy budapesti magánpatika ellen, mert ezekbe az intézményekbe kerekes székkel nem lehet segítség nélkül bejutni.

Beadványukban a látássérültek arra hivatkoztak, hogy a bank gyakorlata kirekesztő és diszkriminatív, ráadásul vak emberek számára bizonyos kockázatot is jelent, hiszen az automatákból kizárólag segítséggel juthatnak pénzhez, ehhez azonban meg kell adniuk a bankkártyájuk titkos PIN-kódját.

Vagyis kizárólag mások tisztességében bízhatnak, hogy adataikkal nem élnek vissza, és valóban a kért összeget veszik ki. A per kezdeményezői azt is kifogásolják, hogy miközben egyes banki szolgáltatásokat képtelenek önállóan igénybe venni, nekik is az általános feltételek szerinti díjat számítják fel ezekért a tranzakciókért. Felhívták az OTP figyelmét arra is, hogy más pénzintézetek működtetnek Braille-írással ellátott és a műveletekről fejhallgatón keresztül szóban is tájékoztatást adó ATM-eket.

Nem zárják ki őket

Az OTP jogi képviselője terjedelmes viszontkeresetet nyújtott be, amelyben azt fejtegeti, hogy az esélyegyenlőség biztosítása elsősorban állami feladat, az akadálymentesítés pedig főként a közintézmények kötelezettsége, és az épített környezetre terjed ki. Álláspontja szerint viszont a pénzintézet nem tekinthető ilyen közintézménynek, s az esélyegyenlőségi törvény az ATM használatára vonatkozó szerződésre nem vonatkozik.

Jogsérelmet legfeljebb az okozna - folytatódik az érvelés -, ha kizárnák a szolgáltatásból a fogyatékossággal élőket. A viszontkereset szerint az automaták akadálymentesítése ráadásul nem jelentene megoldást a látássérültek számára, hiszen akkor sem tudnák segítség nélkül megítélni, hogy az ATM-et "biztonságosnak tűnő körülmények között" használják-e, mert nem látják, van-e a közelben kockázatot jelentő személy.

A tegnapi tárgyaláson a felperesek tanúval kívánták alátámasztani, hogy létezik megfelelő módszer a bankjegyautomaták akadálymentesítésére; a tanú egy ATM vakok számára is használhatóvá tételében maga is közreműködött. Az OTP jogi képviselője - arra hivatkozva, hogy a szakkérdések megítélésében nem járatos - a tárgyalás elhalasztását kérte. A per várhatóan jövő februárban folytatódik.