További Magyar cikkek
A jogszabályok két vízzel kapcsolatos előírást fogalmaznak meg Paksnak. Az egyik az, hogy hűtővíz hőmérséklet-emelkedése nem lehet nagyobb 11 foknál. Ez most 7,4 fok. A második szabály, hogy a folyó hőmérséklete a víz visszaeresztésének torkolatától számított 500 méter után nem haladhatja meg a 30 fokot. Ez most 25 és 28 fok között van. Ezeket folyamatosan ellenőrzi az erőmű, és eddig még soha nem volt gond.
Különleges intézkedések az alacsony vízállás miatt
Az előrejelzések szerint, ha a Duna vízgyűjtő-területén nem esik csapadék a következő héten, akkor a Duna vízállása negatív rekordot érhet el, vagyis a Balti tenger szintjéről számított 84,5 méter alá csökkenhet. Még ekkor sem kell azonban Paksot leállítani, mert 83,6 méteres szintig üzemeltethető biztonságosan - magyarázta Kováts Balázs.
Most 84,8 méteres a vízszint, emiatt pedig az úgynevezett kisvizes intézkedési terv lépett életbe, vagyis szivattyúkat helyeztek el a parton, melyek az erőmű biztonsági rendszereihez pumpálják a hűtővizet. Kováts szerint azoknál az erőműveknél van gond, melyek alacsony vízhozamú folyók mellé épültek, vagy tó mellett állnak. A paksi erőmű szerencsés ebben a tekintetben.
Európaszerte gondot okoz a hőség
Európa több országában gondokat okoz az áramellátásban a hetek óta tartó hőség. Olaszországban és Portugáliában máris hiányok léptek fel, Hollandiában pedig a hét elején éppen csak el lehetett kerülni az áramkimaradásokat. Az országban magas fokú vészhelyzet-állapotot rendeltek el, mivel a Rajnából és más folyókból nyert hűtővíz túlságosan meleg volt.
Németországban az atomerőművek teljesítményét sok esetben a kapacitásuk felére csökkentették. Ennek oka, hogy az erőművekből kikerülő hűtővíz túlságosan felmelegítette volna a folyókat. Másrészt a folyókból kiemelt víz is túlságosan meleg volt a megszokotthoz képest.
Két államban megemelték a visszaengedhető víz hőmérsékletét: Baden-Würtenbergben 28 fokról 30-ra, Bajorországban pedig 25-ről 27 fokra. A kivételes engedélyek azonban csak egy hónapig érvényesek.
A vizek hőmérsékletének még a legapróbb változása is az élővilág pusztulásához vezethet figyelmeztetnek környezetvédelmi szakemberek. "Minél melegebb a folyók vize, annál kevesebb oxigént tud megkötni, ez pedig a halak pusztulását idézheti elő" - nyilatkozta a Susanne Oche, a Greenpeace szóvivője.
Az EU-ban nincsenek áramtartalékok
Franciaországban ugyanezzel a problémával küzdenek. Július vége óta visszafogott teljesítménnyel dolgoznak az erőművek. A hét elején rendkívüli tárgyalásokat kezdeményeztek a minisztériumok és az áramszolgáltató cégek képviselői. Egyes erőművek pedig kivételes felhatalmazást kértek maguknak, hogy magasabb hőmérsékleten vezethessék vissza a vizet a folyókba.
Szlovániában és Horvátországban is visszafogták a Krsko atomerőmű kapacitását húsz százalékkal, hogy ne melegedjen túl a Száva, melynél egyébként 160 éve mértek utoljára ilyen alacsony vízszintet. Gondot okozhat az is, hogy az erőművek ilyen működése esetén nem lesz majd elég energiafelesleg, amit az egyes államok egymásnak át tudnának adni. Az Európai Bizottság hétfőn bejelentette, hogy az EU nem rendelkezik áramtartalékokkal.