További Magyar cikkek
A különféle minisztériumi szakértők jelenleg lázasan találgatják, milyen rendezőelv mentén lehetne beadni a brüsszeli bürokratáknak egy olyan konstrukciót, amelyben a külső forrásokból, elsősorban kötvénykibocsátásból finanszírozott beruházások nem befolyásolják az államháztartás keretszámait. A biztos megoldást egyelőre senki nem találta meg, de a kudarccal végződött sztrádatrükkhöz hasonló bűvészkedés folytatódik.
A zavarosba vezető úton egymást időnként elgáncsoló gazdasági és pénzügyi tárca abban egyetért, hogy a gyorsforgalmi utak fejlesztéséről szóló törvény januárban hatályba lépő módosításában két csoportra kell osztani a beruházásokat. A csoportosítás szempontjaiban viszont akad kisebb nézetkülönbség.
A gazdasági tárcánál a Népszabadság információi szerint úgy gondolják, hogy az államháztartáson kívülre helyezhető úgynevezett programutak csoportjába azok a beruházások kerülhetnének, amelyek készültségi szintje nem éri el az ötven százalékot. Hogy miért éppen ezek, arra nincs megnyugtató válasz.
De ha igazuk van, és az Eurostat is áldását adja a dologra, a kormány a folyamatban lévő beruházások költségeiből mintegy százmilliárd forintot fizethet ki külső forrásokból. A pénzügyi tárca viszont e csoportosításnál állítólag azokkal a projektekkel számol, amelyeknél az építési szerződés értékének kevesebb mint felét fizették ki. Ebben az esetben ugyanis mintegy 160 milliárd forint értékű, már folyamatban lévő autópálya-építés számolható az államháztartáson kívülre 2006-ban.
A beruházások másik csoportjába - vagyis a nem programutak közé - azok a sztrádák kerülhetnének, amelyeket sehogy sem sikerült az államháztartásból kiügyeskedni. A kizárólag a költségvetésből épülő autópályák a tervek szerint az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (UKIG) kezébe kerülnének. Illetve ezeket az UKIG megbízása alapján a Nemzeti Autópálya (NA) Zrt. építtetné, emlékeztet a napilap cikke. Más kérdés, hogy a tisztán állami beruházásokra a költségvetés meglehetősen szerény összegeket szán. A felhasználható keret mintegy negyvenmilliárd forint. Ezt pedig nagyjából a tervezett előkészítő munkák elviszik. Ráadásul a fejlesztések új gazdája, az UKIG sem kapta meg a kért pénzügyi önállóságot. Az útpénztár néven ismertté vált önálló pénzalapot a költségvetés egyszerűen lenyelte.
Azzal, hogy a PM az egyik zsebéből a másikba teszi a pénzt, és jövőre az UKIG-hoz könyveli az autópálya-matricák eladásából eddig az ÁAK számlájára írt öszszeget, nem sok változik. Pénz legalábbis biztosan nem lesz több. Igaz, cserébe a pénzügyi tárcának nem kell megbarátkoznia egy a költségvetéstől függetlenül működő elkülönített pénzalap létezésével.
Emellett azt is elkerülte, hogy a gazdasági tárca előterjesztésének megfelelően jövőre 141,5 milliárd forintot át kelljen engednie az útpénztárnak. Reménysugárként csupán annyit hagytak meg: az alapról szóló előterjesztés tervezetét a költségvetési törvény kiegészítésével valamikor esetleg elfogadhatják. Így 2007-ben a gazdasági tárcának talán már átengedik majd a költségvetési bevételekből az utakra kért 25,4 milliárd forint jövedéki és a 28,8 milliárd forint általános forgalmi adót.