A Dunán rekedt a Balaton I.

Belátható időn belül nem kerülhet eredeti rendeltetési helyére, a magyar tengerre a Balaton I. nevű 450 személyes utasszállító hajó. A mindössze négyéves török gyártmányú hajót, amely korábban a Boszporuszon szállította a turistákat 2003-ban vásárolta meg "igen előnyös" áron a Balatoni Hajózási Rt. (BH). A cég járműparkja egyre fogy, úgyhogy igen nagy szükség lenne az új egységre. Azonban a Balaton I. lassan két éve a Dunán jár, mert miután nem tudják átvinni a tóra, bérbe adták a budapesti Panoráma Deck Kft.-nek.

Amikor megvásárolták a 42 méter hosszú, 9,5 méter széles hajót, az volt a terv, hogy szárazon viszik át a Dunáról a Balatonra, s hogy elférjen a közúti hidak alatt, a fedélzet fölötti részt levágták volna. A nagy szélesség miatt azonban a környezetvédelmi hatóság nem adott engedélyt a szállításra. A döntésben közrejátszhatott az is, hogy két éve egy kisebb hajót szállító trélert nem rögzítettek megfelelően, s amíg a vontató elment tankolni, az belegurult egy épületbe.

Fák nőtték be a Siót

Maradna tehát a Sió-csatorna, ám annak felső szakaszán csak akkor van víz, ha megnyitják a balatoni zsilipeket. Erre azonban a tó alacsony vízállása miatt öt éve nem került sor. Most pedig hiába magasabb a vízszint az augusztusi átlagnál - s az őszi-téli csapadékkal együtt elegendő lenne a siófoki zsilipnyitáshoz -, ha a csatorna 45 kilométeres szakaszán még egy ladik sem jut át, ugyanis valóságos erdő nőtt ki az évek során a Sió medréből.

A mederkarbantartás, pontosabban a hajózóút karbantartása ugyanis legalább öt éve elmaradt. Ez ugyan állami feladat, de amint azt Birck Ernő, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium folyó- és tógazdálkodási osztályának szakmai tanácsadója elmondta: a korlátozott pénzügyi keretet a tárca az árvízvédelemmel kapcsolatos munkákra fordította.

Ha csak a legfontosabb mederszakaszok tisztítását végeznék el a Sión, az 500 millió forintot emésztene fel, vagyis ennyibe kerülne az államnak, hogy a hajó a rendeltetési helyére kerüljön. Ha azonban a 121 kilométer hosszú csatornát - mederszelvény-rekonstrukcióval, hidak emelésével - teljesen rendbe akarnák hozni, ahhoz már 7,5 milliárd forintos költségvetés kellene. Kétséges, hogy ez utóbbi szükséges-e, hiszen a besorolás szerint a Sió úgynevezett IV. osztályú, időszakos vízi út, amely akkor használható, ha a Balaton fölös vizét leeresztik. Azonban az elmúlt évek csapadékviszonyai miatt nincs a Balatonban kiereszteni való víz. Igaz, a 2003-as kritikusan alacsony 28 centiméterrel szemben 96 centi a vízállás, de csak 110-nél kezdődhet meg a víz leeresztése. Erre azért is szükség lehet, mert a magasabb vízszint esetén Balatonfenyves-Balatonmáriafürdő térségében áradna a Balaton. A fentiek azt mutatják, a kör bezárult, a korszerű, 35 kilométeres sebességre is képes hajó nem kerülhet rendeltetési helyére. Pedig a Balatoni Hajózási Rt. nincs bővében a járműveknek. Az 550 személyes egykori Beloianniszt két éve állították le, a 400 fős Gulácsot tavaly, s az idén lejár ez utóbbi testvérhajója, a Bakony engedélye is. Mindhárom egység felújítása túl sokba kerülne, csak a Bakonyé 100 millió forintos kiadással járhat. Jelenleg a BH a négy komp, a három katamarán és az öttagú, mintegy százéves nosztalgiaflotta (Helka, Kelén, Csongor, Csobánc, Tünde) mellett 16 egyéb hajót és egy kétárbocos vitorlást, továbbá 22 kikötőt üzemeltet.

Kapócs Ferenc, a társaság forgalmi igazgatója ugyanakkor rámutat, hogy csak sok hajóval lehet kiszolgálni a forgalmat, amelyre az idén ráadásul nem is lehet panasz. A katamaránokat rendezvények számára bérelik ki, és a rossz időjárás, valamint a kevesebb külföldi turista ellenére is el fogják érni a tavalyi utasszámot. Jóllehet a dán, holland, belga, svéd utazók is egyre inkább felfedezik a Balatont, számuk nem éri el a német vendégek korábbi számát. Viszont örvendetesen nő a belföldi forgalom. Ebben sokat segített, hogy a hajójegyért már harmadik éve üdülési csekkel is lehet fizetni.