Arnold, Levente
17 °C
27 °C

Időzárral és kamerákkal védekeznek a bankrablások ellen

2007.05.04. 17:48
Időzárral, videókamerákkal, látható és láthatatlan biztonsági őrökkel próbálják megelőzni a pénzintézetek a bankrablásokat. A biztonsági szakemberek szerint a legfontosabb, hogy elhitessék a bankrablókkal: nagyon nagy kockázattal nagyon kevés pénzt lehet csak elvinni egy támadással. Magyarországon a próbálkozások 41 százaléka sikertelen.

Magyarországon évente 25-30 bankrablás történik, a bankrablások okozta kár a GDP négy tízezred százalékára rúg. Ez viszonylag alacsony értéknek számít nyugat-európai országokkal összehasonlítva. A sikeres/sikertelen bankrablások arányát nézve a jobbak között állunk, nálunk csak a próbálkozások 41 százaléka sikertelen. A Magyar Bankszövetség februárban tartott sajtóbeszélgetést a bankbiztonsággal kapcsolatban. A szövetség adataiból kiderül, a kétszáz-négyszáz négyzetméter alapterületű bankfiókok biztonságára átlagosan 20-30 millió forintot kell költeni.

Álruhás őrök
A K&H Bankbank álruhás őrök is elvegyülnek az ügyfelek között, de soha nem ugyanabban a fiókban jelennek meg. Van egy akciócsoportja is a banknak, vagyis álruhás és egyenruhás őrök minden előzetes bejelentés nélkül megjelennek egy-egy bankfiókban - mondták el kérdésünkre a K&H Banknál. Azt persze nem lehet tudni előre mikor és hol jelenik meg a csoport.

Az egyes országok gyakorlatában két különböző filozófia érvényesül. Az egyik a megerősített fizikai védelem: beléptető zsilipeket használnak, fegyveres őrök védik a bankfiókot, golyóálló üvegek a pénztárosokat. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a megerősített védelem sok esetben erőszakosabbá teszi a túszejtésre hajlamosabb rablókat. A megerősített védelmet a Bankszövetség adatai szerint Olaszországban alkalmazzák a leginkább, ehhez képest európai viszonylatban itt a legmagasabb a bankrablások száma. A másik megoldás lehet, hogy megelőzzék az erőszakos támadásokat, például időzárak, videókamerák alkalmazásával. Ha mégis bekövetkezik a bankrablás, akkor az legyen a cél, hogy a rabló minél előbb elhagyja a fiók területét.

A személyi védelem, azaz a biztonsági őrök kezét Magyarországon a jogszabályok is megkötik. Fegyvert csak jogos védelmi helyzetben lehet alkalmazni, a bírói gyakorlat nem volt egyértelmű az ilyen ügyek megítélésében, ezért - és nem utolsósorban az ügyfelek védelme érdekében - kezdetben szinte tiltották a vagyonőröknek a fegyverhasználatot. Ezt használta ki a Viszkisként elhíresült rabló, akinek a módszere gyakorlatilag azon alapult, hogy a béna kacsaként funkcionáló vagyonőröket lefegyverezte, gyakran az elkobzott fegyvereket használva a következő rablásához, amit nem egyszer a korábban már általa kirabolt fiókban követett el.

A legfontosabb üzenet bankrablások megelőzésére, hogy a pénzintézetekből csak igen nagy kockázattal lehet nagyon kevés pénzt elvinni, magyarázta az Indexnek a Magyar Bankszövetség bankbiztonsági bizottságának elnöke. Jakab Péter elmondta, leghatékonyabban az időzáras szerkezetekkel lehet védekezni. Ezek úgy működnek, hogy különböző rekeszekbe különböző összegeket helyeznek el, ezeket más-más időre állított időzár védi. Egy bankrablás átlagosan 1-3 percig tart, így az időzárakat ilyen időre állítják be. Vagyis a néhány ezer forintot tartalmazó rekesz egy perc alatt kinyílik, de a több százezer forintot tartalmazó már csak háromperces időközönként. Három perc egy ideges rablónak végtelen időnek tűnhet, nem tudja, úton vannak-e a rendőrök, mennyi ideje van még elmenekülni.

Erőszakos támadásnál fontos szempont, hogy mekkora a lebukás esélye. Visszatartó erő lehet, ha a bankfiókban jó minőségű videófelvételek készülnek a támadóról. A biztonsági őrök alkalmazása és elhelyezése is fontos. Meg az is, hogy a biztonsági őrnek rabláskor is cselekvőképesnek kell lennie. Van, amikor láthatónak kell lennie, vagyis amikor megmutatja magát az ügyféltérben. De van, amikor speciális üvegfalon át figyeli, mi történik az ügyféltérben, úgy, hogy őt senki nem látja.

Egyéb technikai berendezésekkel is tudják segíteni a bankok a rendőrség munkáját. Az év második felére valószínűleg működőképes lesz a rendszer, amely az ország összes bankfiókját összeköti az ORFK-val. Támadáskor a bank jelez a rendőrségnek, az ORFK pedig az adatbázisból kiválasztja és elküldi az operatív egységnek a fiókkal kapcsolatos összes adatot. Ilyen lehet például az alaprajz, hogyan lehet megközelíteni, milyen menekülési útvonalak vannak, hányan dolgoznak a bankban, vagyis minden olyan adat, amely a helyzet megoldását eredményezheti. A rendszert egyelőre csak próbálják, várhatóan év végére lesz működőképes, közölte az Indexszel Jakab Péter.

15%
4999 Ft
4250 Ft
15%
2999 Ft
2550 Ft