Viola
-5 °C
-2 °C

370 ezren a banki feketelistán

2007.02.08. 12:54
Tavaly év végén 370 ezer magánszemély szerepelt a banki feketelistán, összesen 550 ezer mulasztást tartottak nyilván. A lekérdezések száma 17 százalékkal nőtt, összesen 4,3 milliószor kértek le adatokat.

A Központi Hitelinformációs Rendszer lakossági feketelistáján 2006 végén 370 ezer magánszemély 550 ezer mulasztását tartották nyilván - mondta Rácz Lajos, a KHR-t üzemeltető BISZ Központi Hitelinformációs Zrt. elnök-vezérigazgatója. A mulasztások száma az előző évhez képest 18 százalékkal nőtt. A mulasztások 99 százalékban hitelekhez kapcsolódnak, a bankkártyával, hamis adatokkal visszaélés elenyésző. A lakossági rendszerből lekérdezések száma tavaly meghaladta a 4,3 milliót, éves szinten 17 százalékkal emelkedett.

Nem lett több mulasztó

Egy személyre az előző évekhez hasonlóan átlagosan 1,5 mulasztás jut, a dobogós 18 késedelmesen törlesztett hitellel dicsekedhet. Jelenleg ahhoz, hogy valaki felkerüljön a feketelistára, egyidejűleg két feltételnek kell teljesülnie: legalább a minimálbér összegét (2006-ban 62 500, 2007. január 1-jétől 65 500 forint) kitevő kölcsönösszeg megfizetésével kell folyamatosan, több mint 90 napon át késlekednie. Ebből a szempontból a késedelem kezdő időpontjában érvényes minimálbér az irányadó. Az is fekete báránnyá válhat, aki hamis okmánnyal igazolja magát, hamis adatot közöl, vagy bankkártyával visszaélést követ el. Az adatokat a mulasztás megszűnése után öt évig tartják nyilván.

Mint Rácz Lajos elmondta, eddig nem érzékelték, hogy a kormány kiigazító csomagjának bevezetése óta érdemben növekedett volna a mulasztások száma. Kisebb összegű törlesztőrészlet esetén több hónap is eltelik, mire a mulasztás összege eléri a minimálbért, így idő kell ahhoz, hogy kiderüljön, a reáljövedelmek csökkenése rontotta-e, és ha igen, milyen mértékben a lakosság fizetőképességét. A bankok tapasztalatai szerint a legkönnyebben az áruhiteleket áldozzák be a hiteladósok. A gépkocsijukról is lemondanak, ha nincs más megoldás, a jelzálog fedezete mellett nyújtott hiteleket, így a lakáskölcsönöket azonban a végsőkig, fogyasztásuk rovására is törlesztik.

Teljes nyilvántartást akarnak

Banki szakértők évek óta szorgalmazzák, hogy - a vállalatokhoz hasonlóan - a magánszemélyek esetében is vezessék be a teljes listás nyilvántartást, ami segítené a bankok kockázatelbírálását, és megakadályozhatná, hogy tömegesen lakossági hitelcsődök következzenek be. Ha a lakossági körben is teljes körű hitelnyilvántartás lenne, valószínűleg nem állíthatta volna fel rekordját a 18 nem törlesztett hitellel a KHR-be bekerülő személy sem.

Néhány hónapja egyébként - az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium vezetésével - ismét életre kelt az a bizottság, amely a hitelintézeti törvény tavalyi módosítását előkészítette. A bizottság munkájában részt vesz a BISZ Zrt., a Pénzügyminisztérium, a PSZÁF, a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Bankszövetség, a Gazdasági Minisztérium és az adatvédelmi biztos hivatala is.

A bizottság munkájának eredményeként tavaly januártól a lakossági ügyfelek javára változtak az adósnyilvántartásra vonatkozó rendelkezések: szabályozták a hitelintézetek tájékoztatási kötelezettségét, és jogorvoslati lehetőséget biztosítottak a feketelistára kerülőknek. Bővült a hiteladósokról nyilvántartott adatok köre is, ami a megalapozottabb kockázatelbíráláson keresztül elősegíti, hogy a késedelmüket már rendezett ügyfelek ismét hitelhez jussanak.

Most azt vizsgálja a bizottság, milyen feltételekkel, garanciákkal lehet a teljes körű lakossági nyilvántartást létrehozni. Ezt korábban az adatvédelmi biztos ellenállása hiúsította meg. Mint Földi Tamás, a Magyar Bankszövetség vezető közgazdásza elmondta, először az alapelveket rögzítik, s miután ezekben megegyeztek, széles körű társadalmi vitát terveznek.

Pozitív lista

A pozitív adóslista mellett tört lándzsát a lakossági pénzügyi szolgáltatásokat a kormány felkérésére vizsgáló szakértői bizottság is, amely a múlt héten hozta nyilvánosságra jelentését. E szerint van olyan közérdekű alkotmányos érdek - nevezetesen a lakossági hitelcsődök csökkentése -, amely indokolhatja az alapjogi korlátozást.

Figyelembe véve, hogy a lakossági hitelek 2-3 százaléka bukik be, a KHR lakossági adatbázisa Rácz Lajos szerint a pozitív adóslista bevezetésével 30-50-szeresére nőne, az ehhez tartozó tranzakciószámmal együtt. A KHR-nél és a 448 partner pénzintézetnél az adatbázis és a forgalom ily mértékű megnövekedése jelentős informatikai fejlesztéseket tenne szükségessé.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!