Adalbert
13 °C
21 °C

A bankok jövedelmezősége még fedezi a hitelveszteségeket

2008.12.18. 13:39
A jövő év jelentős kihívást jelent a magyar bankok számára: a hitelkockázatok tovább emelkednek, az értékvesztés nő, amit a jövedelmezőség szektorszinten még elbír, egyes hitelintézeteknél azonban veszteség is keletkezhet – nyilatkozta Marsi Erika, a Nemzetközi Bankárképző Központ alelnöke, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének volt főigazgatója.

Marsi Erika szerint az idén a nemzetközi pénzügyi környezettől függetlenül is olyan tendenciák indultak el, amelyek rámutattak arra, hogy az extenzív növekedés tartalékai kimerülőben vannak. Az első félévben a vállalati hitelezés dinamikája már csökkent; a lakossági hitelezés még bővült, de az új hitelek egy része a régi megújítását szolgálta, s a portfolió is romlott egy kicsit. A külföldi források magasabb kockázati felára ugyanakkor már a jövedelmezőségben is megjelent.

Romló portfólió a vállalati szektorban

Az NBK alelnöke szerint ezeket a folyamatokat erősítette fel az októberi likviditási válság, a finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés beszűkülése. Ez a szeptemberi és októberi számokban még nem tetten érhető, a lakossági hitelezés szeptember végéig – a várakozásokkal ellentétben – tovább bővült. A vállalati hitelezés is nőtt még a válság kirobbanása után, de a lakosságinál mérsékeltebben.

Figyelmeztető jel, hogy a vállalati szektorban a problémás portfólió tovább romlott: 2008 előtt még csak a vállalati hitelek 3,4-3,6 százaléka volt problémás, az idén június végén azonban 4,1, szeptember végén pedig már 4,8 százaléka, ami már érzékelhető nagyságrendet jelent.

A bankszektor jövedelmezősége még jó – az első háromnegyedévben 340 milliárd forint adózás előtti nyereséget ért el –, ám az OTP Garancia Biztosító értékesítéséből származó bevételt kiszűrve a profit 12 százalékkal alatta marad a tavalyi első háromnegyedévinek – mondta Marsi Erika. A tőkemegfelelési szint a június végi 10,87 százalékról szeptember végére 10,22 százalékra süllyedt.

Az alelnök úgy vélekedett: a környezethez képest nem rossz az eredmény, ám a válságtól függetlenül is voltak olyan negatív jelek, amelyek behatárolták a növekedési lehetőségeket. Ezek közé sorolta a hitel-betét mutató további nyílását, a beruházások stagnálását, a lakossági eladósodottság növekedését és a portfólióromlást.

Nehéz idők jönnek

A bankok és a reálgazdaság egyaránt nehéz helyzet elé néz, ugyanis, ha megszűnnek a szabadon rendelkezésre álló olcsó külföldi források, át kell állni a forintfinanszírozásra, ami drágább, ezért a kamatok emelkednek - mondta Marsi Erika. A vállalatoknak arra kell számítaniuk, hogy a bankok felülvizsgálják a lejáró forgóeszköz-, folyószámla jellegű hiteleket, szigorítják hitelfeltételeiket, kamatot emelnek és vagy csökkentik a hitelösszeget, vagy több fedezetet kérnek, esetleg nem újítják meg a hitelt. A lakossági hiteleket nem tudják felülvizsgálni a bankok, a kamatokat azonban megváltoztathatják.

A vállalati szektor számára a hitelhez jutás lehetőségei szűkülni fognak, ez már most is tapasztalható. A hitelezés visszafogását főleg a kkv-k érzik majd meg, akiknél az idén felvett hitelek 50 százaléka egy éven belül lejár. Kérdés, hogy a vállalatok ezt tudják-e kezelni, a hitelszűke nem jár-e majd csőd- és felszámolási hullámmal. Az alelnök szerint ezért jó, hogy a forgóeszköz-refinanszírozás is napirendre került. Marsi Erika szerint az egyedi bankok piaci részesedésének koncentrációjától függ, hogy egy, a saját érdekében drasztikusan fellépő bank okozhat-e regionális vagy ágazati problémát.

A bankoknak azzal kell szembenézniük, hogy a hitelkockázatok erősödni fognak és az értékvesztés nő. Marsi Erika úgy véli, a szektor jövedelmezősége még elég jó ahhoz, hogy ezt elbírja, egyes piaci szereplőknél azonban gondot okozhat. A banki körben a másik problémát a növekedéshez szüksége forrásbevonás jelenti, ami devizában most nehezebb és drágább, mint korábban. A növekedési korlátok az alelnök szerint tőkeoldalon is meg fognak jelenni.

Még sok idő, míg megnyugodnak a piacok

A bankmentő csomagról szólva hangsúlyozta: sajnálatos, hogy a csomagot így nevezik, mert nem a bankmentés a lényeg, hanem a pénzügyi közvetítés és a bankrendszer stabil működésének támogatására, a refinanszírozás biztosítására volna szükség. A garancia Marsi Erika szerint segíthet a hitelhez jutásban, abban azonban már korántsem biztos, hogy a kockázati felárat a garancia enyhíti-e, tekintetbe véve, hogy az állam és a bankok minősítése alig különbözik.

A magyar bankok nem saját hibájukból kerültek ebbe a helyzetbe, hanem az egész régió leértékelődött, így a Közép-Kelet-Európában nagy hálózattal rendelkező hitelintézetek is. Úgy vélekedett, hogy a külföldi anyabankok, ha megtehetik, adnak forrást az itteni leánybankoknak. Nem a szándékaik változtak, hanem ők sincsenek abban a helyzetben, hogy korlátlanul forrást biztosítsanak. Az alelnök szerint az is elképzelhető, hogy az anyabankok felülvizsgálják térségi érdekeltségeiket.

Marsi Erika szerint háromnegyed-egy évbe is beletelhet, amíg a piacok megnyugodnak. Az európai bankok most az Európai Központi Bankba teszik be a pénzt, ahelyett, hogy egymást finanszíroznák; európai szinten kellene kezelni a problémát, az EKB beállhatna például a bankok közé. Magyarországon a kkv szektorban több mint 1500 milliárd forint összegű éven belüli hitelt kellene megújítani, ezt a reálgazdasági negatív hatások csökkentése érdekében finanszírozási oldalról kellene segíteni Marsi Erika szerint, akár az EKB és az IMF által nyújtott források felhasználásával is.