Judit
2 °C
7 °C

Kamatkülönbözet-adó lesz adóemelés helyett

2004.09.23. 11:36
Lényegében megállapodott a bankok képviselőivel Gyurcsány Ferenc leendő miniszterelnök és Draskovics Tibor pénzügyminiszter. Az egyezség értelmében a kormány két évre vezetne be egy új adónemet, mely évente harminc-milliárd forint plusz költségvetési bevételt biztosítana. Az első nyilatkozatok szerint az új terhet a bankok nem hárítják tovább ügyfeleikre.
Két megoldás közül választhat pénteki ülésén a kormány a bankok új adójával kapcsolatban. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt és Draskovics Tibor pénzügyminiszter csütörtökön ült le tárgyalni a bankok képviselőivel. Ám a csütörtöki tárgyalások fényében szinte biztosra vehető, hogy nem az eredetileg bejelentett új, 24 százalékos társasági adókulcs, hanem a bankok kamatbevételeire kivetett 6 százalékos adó biztosítja majd a várt 30 milliárd forintos költségvetési többletbevételt.

A kormány nem tud, és nem is akar meghátrálni - jelentette ki a megbeszélés után Gyurcsány Ferenc. Hangsúlyozta, kitartanak amellett, hogy a nagyobb jövedelemmel rendelkezőknek nagyobb felelősséget kell vállalniuk. A kormányfő-jelölt megelégedéssel állapította meg, hogy a hazai bankok ezt tudomásul vették, és elfogadták a különadó bevezetésének szándékát.

Nem terhelik az ügyfelekre

A kormány 2005-2006-ra önálló törvényt alkot a megállapodás szerint, ebben a két évben kell a pénzintézeteknek többet fizetniük, 2007-től a költségvetés bevételi oldalán ugyanis megjelennek a jelenlegi összegek többszörösére rúgó uniós támogatások.

Mi a kamatkülönbözet-adó?
A társasági adókulcs emelésének alternatívájaként megjelent kamatkülönbözet adó a bankok és hitelintézetek kamatnyereségére vonatkozik. A kamatnyereség az az összeg, melyet a bank a nála elhelyezett betétekre kifizetett, illetve a hitelek után beszedett kamatok különbözeteként elér. A Magyar Bankszövetség adatai szerint ez az összes pénzintézetre vetítve mintegy 550-600 milliárd forintot tesz ki évente. A kamatnyereség a bankoknak a legjelentősebb de - egyebek között a számlavezetési és tranzakciós díjak mellett - nem egyetlen bevételi forrása. Ugyanakkor Magyarországon a magas kamatszint mellett a pénzintézetek éves bevételében lényegesen jelentősebb szerepet játszik a kamatnyereség, mint az egyéb, jutalékok és díjak generálta eredmény, mint Nyugat-Európában. A bankoknak így elvileg lehetőségük van arra, hogy "játszanak" bevételeikkel, azaz kamatcsökkentés mellett a díjak emelésével ugyanazt a nyereséget érjék el, de kevesebbet adózzanak. A Magyar Bankszövetség nevében azonban Erdei Tamás ígéretet tett arra, hogy ez nem következik be, ugyanakkor mint fogalmazott, egy két éves időszakra nem is egyszerű a pénzintézetek teljes üzlet- és marketing politikákját átalakítani.

Az új törvényről a kormány pénteki ülésén hoznak döntést. Jelen pillanatban még két verzió lehetséges. Az eredetileg bejelentett társasági adókulcs-emelés mellett a bankok által inkább támogatott, és elfogadott kamatkülönbözet adó bevezetése jelent alternatívát. A tárgyalások után elhangzott nyilatkozatok alapján azonban a holnapi döntés inkább formálisnak tekinhető, Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója például egyenesen úgy fogalmazott, biztos abban, hogy a kamatkülönbözet-adó mellett dönt a kormány.

A tárgyaláson részt vevő Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke és Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója elmondta, a kamatkülönbözet-adóval kapcsolatban nem merültek fel jogi aggályok, ugyanakkor a kormány által vállalt időbeli, kétéves korlátozás biztosítja azt, hogy európai összehasonlításban a hazai pénzintézetek versenyképessége ne romoljon. Mindketten úgy vélték, hogy a rövid idő alatt nincs lehetőség üzletpolitikai fordulatra, így a pénzintézetek nem hárítják át ügyfeleikre az új terhet.

"Marad" és bankokat vesz az OTP

Nem csoportosítja át más országokba egyetlen üzletágát sem az OTP - válaszolta Csányi Sándor a bank korábbi fenyegetésére utaló kérdésekre. Mint mondta, a kormány eredeti bejelentése azt jelentette, a magyar bankoknak hosszabb távon kell új és nagy terhekkel számolniuk. Ez azt eredményezte volna, hogy a hazai pénzintézetek adóterhelésre meghaladta volna a nyugat-európai szintet. A megállapodás azonban biztosítja a magyar bankok versenyképességét. Két évre nem érdemes költözni - tette hozzá a bankvezér.

A Fidesz az új adó ellen
A Fidesz nem támogatja a kamatkülönbözet-adó bevezetését. A nagyobbik ellenzéki párt az eredeti javaslatot, a pénzügyi vállalkozások társasági adójának emelését még jó ötletnek minősítette. Rogán Antall hétfőn a parlamentben sajtótájékoztatón jelentette ki, hogy a nyolc százalékos emelést támogatják. Az új adónemmel kapcsolatban azonban a Fidesz úgy véli, hogy az alkalmat ad a bankoknak arra, hogy a nagyobb terheket áthárítsák az ügyfeleikre, így a költségvetés nem a pénzintézeteken, hanem a lakosságon és a vállalkozásokon profitálna.

Az OTP-nek az első számítások szerint 10 milliárd forintnyi új terhet jelent majd a kamatkülönbözet-adó bevezetése. Csányi Sándor szerint ezt azonban részben ellensúlyozzák a 35 éven aluliaknak nyújtott új típusú lakástámogatások, illetve a külföldön elérhető bevételek. A bankvezér szerint így az új teher nem érinti majd az OTP osztalékfizetését, továbbra is biztosított a részvényenkénti 120 forintos kifizetés.

Csányi elmondta ugyanakkor, a következő években az OTP további akviziciókat tervez, másfél év alatt 3-4 pénzintézetet kívánnak megvásárolni, melyek között akad az OTP méreteit elérő bank is.

Vannak még kérdőjelek

Ahogy a társasági adókulcs korábban tervezett emelésénél, úgy a kamatkülönbözet-adó vonatkozásában is kérdéses még a pontos alanyi kör: Gyurcsány Ferenc szerint a még a mai napon elvégzendő technikai pontosítások után a kormány pénteki ülésén már végleges tervezet fogadhat el. Draskovics Tibor pénzügyminiszter az Index kérdésére úgy fogalmazott, a kamatkülönbözet adó mindenkire vonatkozik, akinek tevékenysége során azt értelmezni lehet.

A bankok mellett így a takarékszövetkezetek egyértelműen érintettek, kérdéses azonban a lízingcégek sorsa. Erdei Tamás az Indexnek azt hangsúlyozta, az igényelt 30 milliárd forintos költségvetési többlet bevétel 97-98 százalékban mindeképpen a bankoktól származik majd.

A bankszektor I. negyedéves eredménye 2003-ban és 2004-ben

A kamatkülönbözet-adó nem vet fel jogi, alkotmányos aggályokat - mondta el az Indexnek Erdei Tamás. Ez esetben ugyanis egy új adónemről, és nem egy meglévő adó szűk szektorra vonatkozó megemeléséről van szó. A társasági adó kétkulcsossá tételével kapcsolatban a tárgyalásokon továbbra is jelezték, fenntartják aggályaikat, így annak bevezetése esetén készek akár az Alkotmánybírósághoz fordulni.

A lízingcégek számára az új adó a kedvezőbb

A lízincégek számára az új adó viszonylagosan nagyobb terhet jelent ugyan, mint a bankoknak, de az még mindig kedvezőbb, mint a társasági adó emelése - mondta az Indexnek Antall Pál. A Magyar Lízingszövetség elnöke hangsúlyozta, míg a bankok nyereségében bár meghatározó, de nem egyedüli összetevő a kamatokon elért haszon, a lízingcégek számára ez biztosítja az eredmény közel száz százalékát. Az új adó tehát az eredmény nagyobb hányadát, lényegében egészét érinti, de ez így lett volna a társasági adó kulcsának emelésekor is: míg azonban ez utóbbi nyolc százalékot, az új adónem "csak" hatot visz el. Antall Pál nem tudta megmondani, hogy a lízingcégek összességében mennyivel több adót fizetnek majd jövőre.

Az, hogy ma a lízingcégek nyereségének szinte egésze az általuk felvett, illetve folyósított hitelek kamata közötti különbségből származik, annak köszönhető, hogy az elmúlt évek egyre élesebb piaci versenye leszorította illetve teljesen eltűntette a korábban általános, a lízingszerződésekhez kapcsolódó egyéb díjakat, terheket. Antall Pál szerint a verseny ellene szól annak, hogy a cégek - korábbi eredményük megőrzése érdekében - újra különböző díjakkal terheljék ügyfeleiket, ám ennek lehetőségét nem lehet kizárni.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?