Analfabéták vagyunk bankolásban

A GfK Hungária Piackutató Intézet felmérései alapján Magyarországon tavaly a felnőtt lakosság átlagosan 74 százaléka rendelkezett bankkapcsolattal, míg egy évvel korábban ez az arány 72 százalékos volt. Ez lényegesen alacsonyabb a nyugat-európai átlagnál, és sok kelet-európai országhoz képest is elmaradást mutat.

Németországban és Ausztriában a felnőtt lakosság közel száz százaléka rendelkezik banki kapcsolatokkal, és ez mondható el a volt szocialista országok közül Szlovéniáról is. Jobb a magyarnál az arány Horvátországban, Csehországban és Szlovákiában is, ezekben az országokban a lakosság 80-85 százalékának van bankkapcsolata. A magyarnál is fejletlenebb a banki kultúra Lengyelországban, Romániában és Bulgáriában.

A banki szolgáltatást igénybe vevők életkorát vizsgálva az derül ki, hogy a legmagasabb arányban a 30-39 éveseknek van bankkapcsolatuk. Az ilyen korú magyar népesség közel kilenctizede áll kapcsolatban valamely pénzintézettel.

A legjellemzőbben használt banki termék a folyószámla. A felnőtt magyar lakosság kétharmada vesz igénybe ilyen szolgáltatást. Érdekes, hogy ezzel szemben csak a lakosság 53 százaléka rendelkezik a folyószámlájához kapcsolódó bankkártyával.

Míg a banki termékek igénybe vétele terén nemzetközi összehasonlításban Magyarország nem áll túl jól, addig más a helyzet, ha a hiteleket vizsgáljuk. A felnőtt lakosság 22 százaléka vesz igénybe valamilyen banki hitelt, ezzel Magyarország megelőzi Ausztriát, Csehországot, illetve Szlovákiát, és csak minimálisan marad el Németországtól.

Bár még alacsony az elterjedtsége, komoly ütemben nő az elektronikus bankolási szolgáltatásokat igénybe vevők aránya. A 2006. évben átlagosan a felnőtt lakosság mintegy 7 százaléka élt ezzel a lehetőséggel.