Koronavírus adatok

2021. nov. 29.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
András, Andor
-2 °C
5 °C

Újabb mélyponton járt a forint

2008.02.11. 11:36
A forint gyengülés kezdetben a külső-belső sokkokra adott válaszreakció volt, de az utóbbi napokban a jegybank antiinflációs elkötelezettsége kérdőjeleződött meg – véli Barcza György, a K&H vezető elemzője. Szerinte a bizonytalan monetáris politika mellett az állampapírok és a forint elvesztették vonzerejüket a kül- földi befektetők számára, ami beindította az árfolyam trendszerű gyengülését. A jelenlegi folyamatok megállításához kamatemelésre és az alacsony infláció melletti jegybanki üzenetre van szükség; a február 25-i kamatdöntő Monetáris Tanács ülésen fél százalékpontos kamateme- lés lehet szükséges. A piac számára a kérdés most már az lehet, hogy meglépi-e a jegybank a szükséges szigorítást, és 8 százalékra emel, vagy a halogatás taktikáját választja.

Újabb 16 hónapos mélypontra süllyedt hétfőn reggel a forint: az euró ára átlépte a 267-es szintet a reggeli, alacsony forgalomban. Délelött már korrigált a magyar deviza, 265,50 közelébe erősödött vissza az árfolyam.

Az infláció a tavalyi év közepétől az élelmiszerek és az üzem- anyagok hatásának emelkedésének hatására nemzetközi és hazai szinten gyorsul. Magyarországon 2007. decemberre 7,4 százalékra gyorsult a szeptemberi 6,4 százalékról, az euró övezetben, pedig a 2 százalékos felső célt meghaladó 3 százalékra nőtt. Az infláció gyorsulásában azonban decemberben a 27,5 száza- lékos részarányt képviselő iparcikkek inflációja is szerepet ját- szott, a szezonálisan igazított évesített egyhavi áremelkedés üteme 1,9 százalékra gyorsult, a korábbi 0,4-0,5 százalékos mélypontról – áll a K&H gyors elemzésében. Tekintve, hogy az árfolyamhatás e termékkörben a legerősebb az idei évben bekövetkezett forintárfolyam-gyengülés várhatóan további árfelhajtó tényezőként jelentkezik.

A gyenge árfolyam így további inflációs sokkot jelent, ami a már meglévő inflációs sokkokkal együtt azzal a kockázattal jár, hogy az infláció a következő két évben nem csökken a 3 százalékos törvényi cél közelébe. A K&H vezető elemzője, Barcza György szerint ez új helyzetet jelent. Míg a ko- rábbi árfolyamgyengülések külső (nemzetközi lassulás miatt portfólió átcsoportosítás) illetve belső (politikai bizonytalanság emelkedése) sokkokhoz kapcsolódnak, a mostani gyengülés már a dezinflációs célokat, a jegybank hitelességét veszélyezteti.

Alacsony jegybanki hitelesség

A jegybank hitelessége a hozzánk legközelebi helyzetben lévő Lengyel- illetve Csehországhoz képest nem nevezhető megfelelőnek – emeli ki Barcza György. 2007 kezete óta az Európai Központi Bank fél, a lengyel egy, a cseh jegybank pedig 1,25 százalékponttal emelte az irányadó kamatszintet.

Az MKB bízik az erős forintban

Hektikus árfolyammozgásra a közeljövőben is számítani kell, tartósan gyenge árfolyamra azonban nem, részben a javuló egyensúlyi helyzet, részben a Magyar Nemzeti Bank várható reakciója miatt – áll az MKB Bank reggeli elemzésében. Bár alapesetben nem számítanak kamatemelésre, véleményük szerint a tartósan 270 Ft/euró feletti árfolyamszint ellen a jegybank fellépne. A piacon terjedő pletykákkal szemben azonban az MKB úgy véli, még ilyen gyengülés esetén sem a februári ülésén emelne a monetáris tanács. Felfelé a 268-as ellenállási szint fontos, ez a múltban többször is megállította a forint gyengülését. A bizonytalanság hatalmas, a volatilitás magas marad. Hosszabb távon a javuló belföldi egyensúlyi mutatók és a jegybank erős árfolyamra vonatkozó preferenciája miatt a forintot visszavárják a 250-260-as sávba.

S bár annak ellenére, hogy a jegybank tavaly a piac által vártnál kisebb mértékben csökkentett, tehát a kamatcsökkentés időszakában óvatos volt, a mostani piaci folyamatok azt mutatják, hogy a piaci szereplők a kamatemelés tekintetében lassú, kiváró magatartást várnak. Erre utal, hogy a hosszú lejáratú, 10 éves futamidejű állampapír az utóbbi hetekben rekordmagasságba emelkedett, s az emelkedés meghaladja mind a lengyel, mind a cseh mértéket. A piaci szereplők véleménye azt tükrözi, hogy az infláció emelkedése nem átmeneti, hanem tartós jelenség lesz. Az elmúlt években jobb inflációs teljesítményt felmutató illetve a kamatemelést már megkezdett jegybankok esetében a hosszú lejárató állampapírok hozamemelkedése kisebb mértékű volt, ami feltehetően annak következménye, hogy az infláció hosszú távú alakulására vonatkozó várakozások nem romlottak.

Az inflációs célkötelezettség alacsony hitelességét mutatja a régió többi devizájához képest jelentősen alulteljesítő EUR/HUF árfolyam is. A forint az év eleje óta már több mint 5 százalékot veszített értékéből annak ellenére, hogy a külső és belső egyensúlyi mutatók tekintetében jelentős javulás következett be és e kedvező tendenciák várhatóan az idei évben is folytatódnak.

A kamatemelés mentheti meg a forintot

A mostani EUR/HUF árfolyam gyengülést várhatóan a kamat- emelés állítja meg illetve az addig folytatódhat, amíg a jegybank egyértelművé nem teszi, hogy hajlandó az irányadó kamatszintet emelni annak érdekében, hogy megállítsa az inflációs kép további romlását. A jelenlegi piaci kamatjegyzések alapján fél százalékpontos kamatemelés látszik szükségesnek, amivel az irányadó kamatszint 7,5-ről 8 százalékra emelkedne. Az, hogy ez elegendő lesz-e az infláció további romlásának megállításához nem egyértelmű, de biztosan a jó irányba tett lépésnek számítana és mutatná, hogy a jegybank elkötelezett az infláció letörésében. Ez az üzenet, amit szóbeli kijelentések és az ülés közleménye is megerősíthet, ugyanakkor kulcsfontosságú lehet a hosszabb távú kilátások megítélése szempontjából. A javuló várakozások ezt követően a forint árfolyamának visszaerősödését illetve a hosszú állampapírok kamatának csökkenését hozhatják.