Százmilliárdot barkácsoltunk el

2003.06.23. 08:23
A lakásépítési és -felújítási láz hatására barkácsáruházak forgalma is megugrott az elmúlt években. Csak tavaly több mint hétszázmilliárd forintot költöttünk otthonunk rendbetételére, további ötszázmilliárdot építkezésre. A barkácsáruházak ebből mintegy tíz százaléknyi, azaz több mint száz milliárd forintos forgalommal vették ki részüket.
Tavaly lakásfelújításra 735 milliárd, új lakások építésére pedig 530 milliárd forintot költöttünk. Ez az összeg egyes várakozások szerint 2006-ig évi 4-5 százalékkal növekszik.

A lakásboom a barkácsboltokat is hízlalja

A csaknem 1300 milliárdos piac rendkívül kedvező lehetőséget biztosít a barkácsáruházak számára, amelyek forgalmuk alapján az ágazat 10 százalékát tudhatják magukénak. Nem véletlen tehát, hogy a kiskereskedelemnek ez a szegmense az elmúlt években rohamosan fejlődött, és a jelek szerint tovább erősíti pozícióját az ágazatban.

Ezen túlmenően Magyarországon egyre erősödik azon réteg vásárlóereje, amely az új otthon teremtésére, illetve lakásfejlesztésre hajlandó áldozni. Az ingatlanpiac fejlődésével gyakorlatilag együtt növekszik a lakberendezési, ezzel a barkácspiac is.

Az OBI több boltot nyitna, mint a Praktiker

A meglehetősen fiatal, általában húsz-harminc éves áruházláncok a kilencvenes évek elején léptek ki az anyaországok telített piacairól, s jelentek meg Kelet-Közép-Európában. A térségben a két meghatározó lánc, a Praktiker és az OBI nemrég felvázolta egész országot lefedő stratégiáját. A Praktiker húsznál kevesebb, az OBI ennél több áruházzal képzeli el országos lefedettségét.

Kérdés azonban, hogy a cégek miként tudják rávenni a potenciális vásárlókat, hogy a felújításhoz, illetve az építkezéshez szükséges alapanyagot elsősorban náluk szerezzék be. Bár az utóbbi időben gyorsan fejlődött az ágazat, a cégek mégis mintha betliztek volna. Az OBI például messze áll még a húsz-nyolcvan százalékos rendszertől, amelynek lényege az, hogy a forgalmazott termékek legkeresettebb húsz százaléka hozza a forgalom nyolcvan százalékát.

Nem tudják, kik a vásárlóik

A barkácsáruházak megjelenése óta nem készült a piacról átfogó felmérés, amely azt kutatta volna, hogy pontosan kikből tevődik össze a vevőközönség, miért mennek barkácsáruházba és milyen alapon döntenek a vásárlásról. Túlzás lenne azt mondani, hogy a láncok minden alapot nélkülözve vágtak bele egy-egy áruház építésébe, de az sokat elárul, hogy a több mint ezer milliárdos piacból csak százmilliárd forint körüli részt voltak képesek kiszakítani.

Az expanzió pedig tovább tart, ám ezzel egy időben megjelentek az első cégek, amelyek már a konszolidációra, a finomhangolásra gondolnak. Így például az OBI, amely a jövőben az otthonteremtőkre, a lakásfejlesztőkre kíván nagyobb hangsúlyt fektetni.

Most éppen felmérést készít, hogy megtudja, egyáltalán kik járnak barkácsáruházakba - a hét végén is dolgozó mesterember, aki a festéshez elfelejtett pemzlit vinni magával, vagy az átlagfogyasztó, aki a szekrénytologatással levert vakolatot szeretné kijavítani? Tény, hogy a barkácsáruházaknak van keresnivalójuk az ágazatban, hiszen 2006 után a most átadott új építésű lakások is rászorulnak majd a csinosításra, átalakításra vagy egy egyszerű tisztasági festésre.