A Magyar Államkincstár kiemelt figyelmet fordít a gázártámogatást igénylők ellenőrzésére. Azoknál az eseteknél, ahol legalábbis kétséges volt, hogy a dotációt igénybe vevő valóban jogosan él a könnyítéssel, a kincstár felszólító levelet ki az érintettnek, ami után a kiválasztottak harmada nyomban lemondta a támogatást, nehogy kitegye magát az ellenőrzési procedúrának – számolt be a vizsgálatokról Katona Tamás. A MÁK elnöke a közgazdász-vándorgyűlésen tartott, az államháztartási kérdésekkel foglalkozó szekció nyitó előadásában azt mondta: az érintettek tartottak attól, hogy az APEH hatókörébe tartozó vagyonosodási vizsgálaton lebuknának, fény derülne arra, hogy a gázártámogatáshoz bevallott jövedelmük nem fedi a valóságot.
Volt olyan is, aki úgy kért kompenzációt, hogy néhány hónap alatt a gázfogyasztása meghaladta a 3000 köbmétert; utóbbi azt valószínűsítette, úszómedencéje lehet, tehát valódi vagyoni helyzete a papíron mutatottól messze van. Jövőre sem lehet arra számítani, hogy engedékenyebb lesz az Államkincstár, továbbra is fokozottan ellenőrzi a gáz- és távhőtámogatást igénylőket. Emellett jövőre a lakástámogatások vizsgálatát is átveszi a MÁK.
A legutóbbi, 2005. évi adatok tanúsága szerint a 27 tagot számláló Európai Unió országainak átlagos adócentralizációjával megegyezik Magyarország mutatatója. Két éve a bruttó hazai termék 38,5 százalékát vontuk el adókkal, járulékokkal. Régiós versenytársainknál azonban lényegesen kisebb ez a szint, mint nálunk, hazánk jóval nagyobb elvonást alkalmaz a szlovákoknál, lengyeleknél, cseheknél. A tavalyi és tavalyelőtti adóemelések még növelték is a szakadékot.
Ez azért bír különleges jelentőséggel, mert amikor egy beruházást kíván megvalósítani a cégtulajdonos, és már szűkül a kör, vagyis amikor már csak néhány potenciális országból választ, akkor az adószint, az adórendszer és -politika egyre fontosabb szemponttá válik – mondta el László Csaba, a KPMG partnere. A volt pénzügyminiszter hozzáfűzte: fontos tisztában lenni azzal is, hogy manapság a nemzeti adópolitikákra az egyes államok által a befektetésekért folytatott harc hat talán a legnagyobb mértékben.
Néhány évig még a mai rendben összeállított költségvetésünk lesz, 2012-től azonban a struktúra átalakul – vázolta a terveket Bathó Ferenc, a Pénzügyminisztérium költségvetési főosztályvezetője. Jelenleg fejezetenkénti (azaz minisztériumonként és más, a központi költségvetési körbe tartozó szervezetenként, mint például a Magyar Tudományos Akadémia vagy a bíróságok) bontásban állítják össze a büdzsét. A fejezeteken belül címek, alcímek, előirányzatok – például a személyi juttatások előirányzat – vannak.
Ez nem mond semmit arról, hogy például területfejlesztésre összesen mekkora összeget fordít az állam. Ennek kiküszöbölésére alakul a jövőbeli költségvetési szerkezet, vagyis lényegében funkciónkénti bontásban állítanák össze a büdzsét. Így látni lehetne, hogy az adóforintokból mekkora részt fordítunk többek között védelemre, gazdasági tevékenységekre, környezetvédelemre vagy általános közösségi szolgáltatásokra. Ma is tartalmaz a vaskos költségvetési törvény általános melléklete ilyen táblázatot, de 2012-től ezt lényegesen továbbfejlesztenék.