Nem emelnek bért, hogy ne nőjön az infláció
A bértömeg-gazdálkodás azt jelenti, hogy a közszférában csak ott lehet majd bért emelni, ahol valakiktől elvesznek, illetve tovább csökken a létszám is. A kormányzat így szeretné elérni azt, hogy az államháztartás sem egészében, sem béroldalról ne gerjessze az inflációt.
A kormány elképzelései szerint így megvalósítható lesz, hogy az államháztartási hiány az idei nyugdíjreformmal csökkentett európai uniós normák szerint számított 8 százalékos GDP-arányos szintről 2007-ben a nyugdíjreform hatása nélkül számítva 5 százalék körüli szintre, majd 2008-ban 3-3,5 százalékra csökkenjen. Így e szempontból teljesülne az euró-bevezetés államháztartási hiányra vonatkozó kritériuma. A bejelentett intézkedésekkel a 2006-ra prognosztizált 2-3 százalékos infláció jövőre 5 százalékra nőne, majd 2008-ban elérné a maastrichti kritérium szerinti 3 százalékos szintet.
Gyurcsány elvei
Gyurcsány Ferenc szombaton, a kétnapos balatonőszödi kormányülést követően bejelentette: tíz alapelv köré rendezi munkáját a jövőben a kormány, az alapelvek az államháztartási egyensúly megteremtésére, a reformokra és fejlesztéspolitikai célokra egyaránt vonatkoznak. Az alapelveket ismertetve elmondta: a kiigazítás célja a költségvetési, államháztartási egyensúly megteremtése és megőrzése. A kormányfő hozzátette: az a cél, hogy a költségvetési hiány 2008-ra három százalék közelébe kerüljön, valamint az infláció - egy 2007-es átmeneti növekedés után - 2008-ra szintén stabilizálódjon.
A központi költségvetési kiadások tervezett befagyasztása kismértékben fékezi az inflációt az MTI által hétfőn megkérdezett gazdasági kutatók szerint. A kutatók a kormányzati intézkedések ismertetése alapján végzett számításaiknál azt vették alapul, hogy jövőre a költségvetés kiadások nem vagy csak mérsékelten emelkednek és hasonló módon kalkulálták a bérkiáramlást a közszférában.
Nem a piac gerjeszt
Bartha Attila, a Kopint-Datorg tudományos főmunkatársa az MTI-nek elmondta, hogy a jövőre felgyorsuló inflációt főként a költségvetési politika gerjeszti, nem pedig a piac. Így a bérkiáramlás visszafogása nemigen lesz jelentős hatással a pénzromlás ütemére - tette hozzá. A tudományos főmunkatárs megjegyezte, hogy az infláció mértékének egyik fő meghatározó tényezője az energiaár-támogatás megszűntetése lesz.
A Kopint-Datorg a költségvetési intézkedések nyomán az idén 3-3,5 százalékos, 2007-re pedig 4,5-5 százalékos inflációval számol. Hasonló tendenciát jelez előre az Ecostat és a GKI is.
Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke ugyancsak 3 százalékos idei éves átlagos inflációt vár úgy, hogy a decemberi adat már elérheti a 4 százalékot is. Hozzátette, hogy cégük más intézetekkel összehasonlítva eleve kissé magasabb inflációt várt 2006-ra, mert valamiféle kormányzati kiigazítással, reformmal már másfél éve számolnak.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
