Újra eltűnt 140 milliárd a befektetési alapokból

2008.12.08. 07:53
Csak a brutális októberi visszaeséshez képest tűnik kicsinek a hazai befektetési alapok vagyonának novemberi 137 milliárd forintos zsugorodása, egyébként negatív rekord lenne. A csökkenést ráadásul kizárólag a befektetők tőkekivonása okozta, az alapok ezúttal nem szenvedtek el számottevő veszteséget a befektetéseiken. A tőkekiáramlást ráadásul a PSZÁF adminisztratív eszközökkel is akadályozta az ingatlanalapok felfüggesztésével, de a kategória alapjaiból így is közel 40 milliárd forint párolgott el a hónap során.

Nem olyan régen még drámainak bélyegeztük volna a hazai befektetési alapok vagyonának novemberi csökkenését, hiszen az ágazatban kezelt vagyon több mint 5 százalékkal zsugorodott az elmúlt hónap során, a megelőző havi csökkenés igencsak megemelte az ingerküszöbünket.

Az októberi vérengzéshez képest ugyan eltörpül a novemberi eredmény, de így is a befektetési alapok magyarországi történetének második legnagyobb visszaesését szenvedte a szektor (az elsőt pedig egy hónappal korábban). A magyarországi alapkezelők összességében mintegy 2509 milliárd forintot kezeltek alapjaikban november végén, aminél alacsonyabb utoljára 2006 júliusának végén volt a szektor vagyona.

Mintegy 137 milliárd forintos csökkenést szinte kizárólag a befektetők tőkekivonása generálta, hiszen az alapok összességében csupán 7 milliárd forintos veszteséget szenvedtek el novemberben, miközben a befektetők 130 milliárd forintot vontak ki az alapokból. Az októberi rekordban a rendkívül kemény piaci körülmények lényegesen nagyobb szerepet játszottak, az alapok akkor több mint 111 milliárd forintot buktak befektetéseiken.

A legnagyobb figyelem talán az októberi brutális tőkekivonások miatt komoly likviditási gondokkal küszködő ingatlanalap-szegmens életét övezi. Az alapokból novemberben is jelentős mennyiségű, közel 40 milliárd forintnyi tőkét vontak ki a befektetők, de a PSZÁF november 7-i kéthetes felfüggesztése megtette a hatását, így az újabb negatív csúcs elmaradt az ágazatban (két alap így is kénytelen volt az időközben jogszabályba foglalt további felfüggesztés eszközéhez nyúlni).

A szintén kétes értékű tőkekiáramlási rekordot felállító pénzpiaci alapoknál is mérséklődött a tőkekiáramlás, de nyugodtnak egyáltalán nem nevezhető a helyzet ezen a fronton sem. A kategória alapjaiból több mint 60 milliárd forintot menekítettek ki a befektetők november során, feltehetően az alapok visszatekintő hozamainál lényegesen vonzóbb hozamígéretet nyújtó betéti akciók felé elcsábulva.

Hasonló sorsa jutottak a kötvényalapok is, azzal az eltéréssel, hogy a novemberi tőkekiáramlás az alapok idei értékesítéseihez képest nem volt kiugró, hiszen a kategóriából egy éve folyamatosan kivonják pénzüket a befektetők. A motiváció ebben az esetben is nyilvánvaló, hiszen az alapok visszatekintő hozamai nem túl vonzóak a betétakciókkal összehasonlítva, így a befektetők nem igazán mérlegelik, hogy a jelenlegi magas hozamszintek milyen remek beszállási lehetőséget kínálnak.

Érdekes módon viszont a részvényalapok befektetői kötélidegzetről tettek tanúbizonyságot, hiszen az októberi vérzivatarban friss befektetések érkeztek az alapokba (igaz, a nettó tőkebeáramlás csekély mértékű volt), és a novemberi tőkekiáramlás is elhanyagolható nagyságnak tekinthető. Aki tehát részvényalap mellett tette le a voksát, kitart még a legnehezebb időkben is a hosszú távú terve mellett.

A teljes befektetési alap ágazatban kezelt vagyon jelentős csökkenésével párhuzamosan az elmúlt hónapokban az egyes kategóriák súlya is eltolódott. A tőkevédett alapokat a tőkekiáramlás természetes módon kevésbé érinti, hiszen zömében zártvégű alapokról van szó, így ezek részaránya már 20 százalék fölé nőtt a teljes vagyonon belül, míg a korábban sokáig a második legnagyobb kategóriának számító ingatlanalapok súla 16 százalék alá csökkent.